Győztes pártok a 2011-es oroszországi parlamenti választásokon régiók szerint. Kék: Egységes Oroszország, vörös: kommunisták, rózsaszín: Igazságos Oroszország, sárga: LDPR
A 2011-es orosz parlamenti választásokat megnyerte az Egységes Oroszország (JeR) „hatalmi párt”, a szavazatok 49,41 %-val (32 529 450 érvényes szavazattal), második lett az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) a szavazatok 19,15 %-val (12 606 882 voks). Több, mint 8 millióan szavaztak az Igazságos Oroszországra (13,23 %), 7 670 478 voks érkezett a Liberális-Demokrata Pártra (11,68 %).
Akárcsak négy évvel ezelőtt, most is csak ez a négy párt került be a Dumába, a másik három indulónak (Oroszország Patriótái, Jobb Ügy, Alma) nem sikerült átlépniük az 7 (5) %-os küszöböt. A legnagyobb parlamenten kívüli erő az Alma lett 3,42 %-al (2 252 000 szavazattal), a másik két formáció még az 1 %-ot sem érte el.
Az Egységes Oroszország tehát nyert, de mégis kudarc volt számára ez a megmérettetés. A Kreml pártja 2007-ben még a szavazatok 64,3 %-át kapta meg (44 millió vokssal), azaz a JeR 4 év alatt 12 millió szavazót és 15 %-ot vesztett. Képviselői helyeinek száma 315-ről 238-ra csökken.
Jelentősen nőtt viszont a baloldali pártok támogatottsága. A kommunistákra 2007-ben 8 millió ember szavazott (11,57 %), azaz 2011-ben 4,5 millió új támogató szegődött hozzájuk. Igazán meglepő az Igazságos Oroszország jó szereplése, amely 2007-ben még éppencsak átlépte a 7 %-os küszöböt 5,38 millió szavazójával, négy év alatt viszont több mint 3 millió emberrel bővült a párt aktív szimpatizánsainak tábora.
Vlagyimir Zsirinovszkij orosz nacionalista pártja, a liberális-demokraták szintén hasznot tudtak húzni a hatalommal szembeni protesthangulatból, hiszen majd 2 millió emberrel több voksolt rájuk, mint 4 évvel korábban.
Az újabban a köznyelvben csak „szélhámosok és tolvajok pártjaként” emlegetett Egységes Oroszország népszerűségvesztése nyilván összefüggésben van a hatalmi párt vezetői által a kampányban folytatott zsarolásokkal és nyomásgyakorlásokkal, melyek során az Egységes Oroszországra adott szavazatok arányától tették függővé az egyes régiók támogatását. A lakosságnak ez a fajta revolverezése közvetlenül a választások előtt jelentős szerepet játszhatott abban, hogy az Egységes Oroszország még a közvéleménykutatók által jósolt 52-54 %-ot sem tudta elérni a választások során. Úgy tűnik, azok, akik esetleg azt hitték, hatalmi szóval, verbális korbácsolással „bírhatják jóra” Oroszország lakosságát, súlyosan elszámították magukat.
Az Egységes Oroszország persze így is fölényes, magabiztos győzelmet aratott, messze a legnagyobb frakcióval (238 képviselővel) fog rendelkezni a törvényhozásban, de alkalmasint kénytelen lesz együttműködni más pártokkal (Dmitrij Medvegyev államfő, a párt listavezetője még a koalíció lehetőségét sem zárta ki).
A végeredmények ismeretében érdemes áttekinteni, hogyan szerepeltek az egyes pártok a választás során, mely régiókban bizonyultak erősnek és gyengének.
Jól (60 % fölött) szerepelt a JeR a következő régiókban: Asztrahan megye (60,17 %), Adige (61 %), Tula megye (61,32 %), Tyumeny (62,21 %), Kemerovo (62,24 %), Szaratov (64,89 %), Tambov (66,66 %), Észak-Oszétia-Alánia (67,9 %), Csukotka (70,3 %), Baskortosztán (71 %), Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet (71,68 %), Tatarsztan (78 %), Kabard-Balkár Köztársaság (81 %), Tuvai Köztársaság (85,29 %), Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (89,8 %). Kiemelkedő, 90 %-os eredményt ért el a hatalom pártja Ingusétiában (90,96 %), Dagesztánban (91,6 %), Mordóviában (91,62 %). A Csecsenföldön kivívott 99,48 % persze felülmúlhatatlan sikert jelent a párt számára.
Nagyon csúnyán leszerepelt (40 % alatt teljesített) az Egységes Oroszország a föderáció következő szubjektumaiban: Rjazany megye (39,79 %), Szamara (39,37 %), Orlov (38,97 %), Tver (38,44 %), Vlagyimir (38,27 %), Habarovszki terület (38,14 %), Tomszk megye (37,5 %), Altaji terület (37,17 %), Kalinyingrád (37 %), Krasznojarszki terület (36,7 %), Pszkov megye (36,65 %), Permi terület (36,28 %), Szmolenszk megye (36,23 %), Nyenyec Autonóm Körzet (36 %), Volgográd megye (36 %), Szentpétervár (35,9 %), Orenburg megye (35,3 %), Irkutszk (34,93 %), Kirov (34,9 %), Novgorod (34,58 %), Moszkva megye (33,84 %), Leningrád megye (33,5 %), Novoszibirszk (33,84 %), Vologda (33,2 %), a távol-keleti Tengermelléki terület (Primorszkij kraj – 33,06 %), Karélia (32,2 %), Murmanszk megye (32 %), Kosztroma (30,2 %), Szverdlovszk (30,2 %). A hatalmi párt még a szavazatok 30 %-át sem tudta megszerezni Jaroszlavl megyében (29 %).
Térképre vetítve ezeket az adatokat, az látszik, hogy az Egységes Oroszország kiemelkedően jól szerepelt az Oroszországi Föderáció legelmaradottabb déli (észak-kaukázusi) területein, néhány Moszkvától délre eső régióban, ugyanakkor a leggazdagabb nyugat-szibériai területeken is (kékkel jelölve). Úgy tűnik, mintha a legszegényebb és leggazdagabb régiók lennének a hatalmi párt legmegbízhatóbb támogatói.
.gif)
Rosszul szerepelt viszont a Medvegyev-Putyin „tandem” pártja a Távol-Kelet-i partvidéken, Közép-Szibériában, a Volga-Urál vidéken (kivéve Baskortosztánt és Tatarsztant), a nagyvárosokban, illetve Oroszország északnyugati régiójában (feketével jelölve), ahol az ellenzéki erők az átlagosnál jobb eredményeket értek el.
A legnagyobb ellenzéki párt, a kommunisták több választókörzetben is megelőzték az Egységes Oroszországot. 25 % fölött szerepelt a párt Pszkov megyében (25,13 % – Pszkov városában kommunista győzelem született), Kalinyingrád megyében (25,54 % – Kalinyingrád városban a kommunisták győztek), Omszk megyében (26 %), Moszkva megyében (26,3 %), Orenburg megyében (26,5 %), Irkutszk megyében (27 % – Irkutszk város összes választókörzetében kommunista győzelem született), Kosztroma megyében (28,85 % – itt csak néhány ezernyi szavazatkülönbség volt a JeR és a KPRF között, Kosztroma városban a kommunisták győztek), Nyizsegorodszk megyében (29,1 %), Novoszibirszk megyében (30,25 % – Novoszibirszk városában az összes választókörzetben kommunista diadal született), Orlov megyében (31,97 % – Arjol városában a kommunisták valósággal kiütötték az Egységes Oroszországot). A távol-keleti Vlagyivosztokban fényes sikert arattak Gennagyij Zjuganov támogatói (ebben a városban az Igazságos Oroszország 21 %-ot szerzett, az LDPR 20 %-ot, az Egységes Oroszország 23 %-ot, a KPRF 27,8 %-ot!), de Szmolenszk, Rjazany, Togliatti városokban is a kommunisták végeztek az első helyen.
Viszonylag jól szerepelt – nyilván mély beágyazottságánal fogva – a Kaukázusban is a KPRF. Az Egységes Oroszország fölényes, majdhogynem kizárólagos dominanciája mellett a kommunisták az egyetlen létező politikai erő ebben az oroszországi régióban (Észak-Oszétia-Alánia: 21,72 %, Kabard-Balkár Köztársaság: 17 %, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság: 9 %, Dagesztán 7,9 %).
Az adatokból látszik, hogy a KPRF főleg a „provinciális” nagyvárosokban sikeres, azokon a helyeken, ahol még egyelőre nem teljesedett ki a moszkvaihoz, pétervárihoz, jekatyerinburgihoz, groznijihoz, szaranszkihoz stb. hasonlítható fejlődés (Kalinyingrád, Pszkov, Szmolenszk, Rjazany, Kosztroma, Arjol, Togliatti, Novoszibirszk, Vlagyivosztok).
Az Igazságos Oroszország főként Oroszország északnyugati területein könyvelhetett el sikereket: 20 % fölött szerepelt Karéliában (20,58 %), Vlagyimir megyében (21,53 %), Jakutföldön (21,82 %), Jaroszlavl megyében (22 %), Arhangelszk megyében (22,11 %), Szverdlovszk megyében (22,8 %), Leningrád megyében (25,2 %), Volgográd megyében (22,25 %), Vologda megyében (27,15 % – Vologda városában az Egységes Oroszország kevesebb mint 200 szavazattal előzte meg az „eszereket”), Szentpéterváron (24 %). Az „eszerek” legnagyobb sikerüket Novgorod megyében aratták, itt a szavazatok 28 %-át szerezték meg, Novgorod városában pedig ők arattak győzelmet (28,35 %, szemben az Egységes Oroszország 27,43 %-val).
Az Igazságos Oroszország esetében tehát nem állunk túl messze az igazságtól, ha regionális pártról beszélünk. Az „eszerek” az országos átlagnál jóval jobb eredményeket tudnak felmutatni Északnyugat-Oroszországban, Novgorod, Szentpétervár, Karélia, Arhangelszk vidékén.
Az LDPR bázisa hagyományosan a Távol-Kelet és Szibéria. Vlagyimir Zsirinovszkij pártja 20 % fölött szerepelt Amur megyében (21 %). Az orosz nacionalisták legjobb eredményüket a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben érték el (22,53 %).
Az Alma csak a nagyvárosokban lépte át a 7 %-os parlamenti küszöböt. Moszkvában a szavazók 8,7 %-a támogatta Grigorij Javlinszkij pártját, amely legjobb eredményét Szentpéterváron érte el. Az Alma Észak Velencéjében 11,77 %-ot szerzett. A külföldi szavazók körében szintén elérte az Almára adott voksok aránya a 7 %-ot (a Finnországban leadott voksok többségét pedig az Alma nyerte).
