Rejtélyes játékfilm készült Vlagyimir Viszockij (1938 – 1980) orosz bárdról, költőről, színészről. A film azért rejtélyes, mert nem lehet tudni, hogy ki játszotta benne a főszerepet, a Viszockijt alakító színész neve nincs feltüntetve sem a film elején, se a végén. A filmben szereplő Viszockij amúgy megszólalásig hasonlít az 1980-ban elhunyt bárdra, s az alkotás címe is az örökkévalóság illúzióját kelti: „Viszockij. Köszönjük, hogy élsz.”
A film forgatókönyvét Vlagyimir Viszockij fia, Nyikita írta, az események 1979-ben játszódnak, amikor Viszockij egy koncerten rosszul lett és a klinikai halál állapotába került (ismert, hogy Viszockij testét nemcsak a kolosszális munka merítette ki, hanem részegeskedései, narkomániája, szerelmi kalandjai is).
Nyikita Vlagyimirovics a filmben reális képet igyekszik kialakítani apjáról, az elkészült mű sok kritikát kapott, mert kendőzetlenül, pátosz nélkül ábrázolja a nagy művészt. Sztanyiszlav Govoruhin filmrendező – aki Viszockijjal a Találkozás helyét nem lehet megváltoztatni című sorozatot forgatta – szerint egyenesen gyalázatosra sikeredett a Pjotr Buszlov rendezte produkció.
Viszockij arcvonásainak újrateremtésén egy profi csapat dolgozott: napi 6 órát maszkírozták a bárdot megformáló rejtélyes színészt a teljes hitelesség kedvéért. Az alkotók – mint az a film előzeteséből is látszik – sikerrel igyekeztek újrateremteni az 1970-es évek Szovjetuniójának világát Buharától Moszkváig, Viszockij lakásának berendezéseit, hangulatát, és az énekes világoskék Mercedes Benzét, amivel nagy feltűnést keltett a korabeli Moszkva utcáin.
(segodnya.ua)