2024. október 20-án Moldovában elnökválasztást és az EU-tagságról szóló népszavazást tartottak.
Az elnökválasztásokon nem született döntés mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább felét. A jelenlegi államfő, a nyugatbarát Maia Sandu kapta a legtöbb szavazatot (656 882, 42,45 %), de második fordulóra lesz szükség, amire november 3-án kerül majd sor. Sandu kihívója a szocialista Alexandr Stoianoglo lesz, aki az első körben a voksok 26 %-át szerezte meg (401 215), és ezzel a második helyen végzett.
Az alábbi térkép az elnökválasztások eredményét mutatja. Látható, hogy Észak-Moldovában és Gagauziában tudott győzni a szocialista jelölt – a kép nagyjából megegyezik azzal, amit a 2023 novemberi önkormányzati választásokon láthattunk. (Egy helyen – Faleşti – az oroszbarát populista Renato Uszatij nyert.)
Ennek alapján Sandu az esélyesebb, de összességében az első fordulóban az „oroszbarát” politikusok több szavazatot kaptak, mint Sandu, tehát a november 3-ai második forduló izgalmasnak ígérkezik. Szintén figyelmeztetés lehet Sandu számára, hogy több olyan körzet is volt, ahol ugyan megnyerte az elnökválasztást, ám a választópolgárok az EU-tagság ellen szavaztak.
A népszavazás arról szólt, hogy kívánják-e Moldova polgárai az alkotmányt megváltoztatni úgy, hogy abban szerepeljen az ország Európai Unióba való csatlakozási törekvése. A népszavazás érdekesen alakult, ahogy jöttek ki az eredmények, végig az ellenzők voltak többségben, és furcsa módon csak a végén fordult meg az eredmény úgy, hogy hajszálnyi különbséggel az EU-t támogató szavazatok kerültek többségbe.
Mint a térképen is látható, Moldova területeinek többsége az EU ellen szavazott, még a román határ menti vidékeken is, csak a főváros Kisinyovban és környékén voltak többségben az európai integráció támogatói, de a jelek szerint ez is elégnek bizonyul. A hagyományosan oroszbarát gagauz autonóm területen viszont 95 % szavazott Brüsszel ellen, a vele szomszédos Taracliában 92 %.
A népszavazáson részt vett a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság is, igaz, alacsony részvétellel, a kb. félmilliós lakosságú területen csak mintegy 15 ezer ember ment el szavazni, de ezek majd harmada az EU-tagságot választotta. Ha viszont a Dnyesztermenti Köztársaság jobban megmozdult volna, akkor nagy valószínűséggel győzelmet aratott volna az uniós ellentábor.
Az EU-pártiak formális győzelme ellenére a népszavazás mégis kudarcnak tekinthető, s jelzi, hogy Brüsszel nem olyan népszerű a volt szovjet tagköztársaságban. A nyugatpárti politikai erők – maga Maia Sandu elnök – és propagandisták nyilvános megszólalásaikban önelemzés helyett állítólagos orosz beavatkozással magyarázzák a hidegzuhannyal felérő eredményt.