Borisz Akunyin (Grigorij Cshartisvili) oroszországi író, irodalomtörténész blogján az olvasók kérdéseire válaszolt Oroszország múltjára és jelenére vonatkozóan. Érdemes idézni néhány gondolatát.
Unkleanton kérdezi, sajnálja-e a Szovjetunió szétesését?
„Tudja, Anton, a Szovjetunió, amelyben fölnőttem és életem első 35 évét töltöttem, nem tűnt nekem a „gonosz birodalmának„.
„Legalábbis, az én időmben a Szovjetunió már nem volt a gonosz birodalma. Ez a halálos unalom birodalma volt, nyúlós, mint a mocsár. Mindenféle cselekedet, még a leghétköznapibb is, mint orvoshoz menni, vagy mosodába, sajtot venni vagy egy vonatjegyet, beszerezni egy nadrágot vagy egy porszívót, hallatlan erőfeszítéseket igényelt. 250 millió ember az életét, agyát, idegeit, érzéseit mindenféle haszontalanságok miatt koptatta. Én ebben a közegben nőttem fel, és nem ismertem másikat, de folyamatosan éreztem ennek az állapotnak a megalázó jellegét. Mások döntötték el helyettem, milyen könyveket olvashatok, milyen filmeket nézhetek, milyen zenét hallgathatok.
Amikor először utaztam külföldre (ez szinte hihetetlen, szinte mesés esemény volt abban az időben), egyszerűen megijedtem, amikor ismét viszont láttam a hazámat.
Mintha egy színes moziból fekete-fehérbe kerültem volna. Vagy mintha a látásommal történt volna valami. Akárhova nézel – minden szürke-barna, sápadt, fakó. És az emberek arca is ilyen, mintha az országban valami fogfájás járvány lenne. Alig húsz éves voltam, de nem terveztem a jövőmet. A Szovjetunióban ez nem volt érdekes.”
Borisakunin kérdezi: mi a véleménye arról, hogy Vlagyimir Putyin ismét elnök lesz?
„Azt gondolom, sok minden megváltozik.
2011. szeptember 24-e után Oroszország autoriter kormányzású országból (amilyen az elmúlt 12 évben volt) az életfogytiglani személyes diktatúra országává változik.
A legfurcsább az, micsoda közönnyel viszonyul az oroszországi lakosság történelmünk ezen vízválasztó fejleményéhez.
De semmi gond.
Most már sok idő lesz a történtek megemésztéséhez: sok-sok év, vagy talán évtized. Félek tőle, ez az új brezsnyevizmus még drámaibban ér majd véget, mint az előző, 1991-es befejezésű.
Ez az új realitás, barátaim.”
(Borisz Akunyin: Otvety na voproszi, echo.msk.ru, 2011. 09. 26.)