Dmitrij Bikov orosz író szerint Vlagyimir Putyin szeptember 30-án a Kremlben tartott beszéde a kelet- és dél-ukrajnai megyék elcsatolásáról, melynek során élesen kikelt a Nyugat ellen, arról árulkodik, hogy az orosz elnök fejében konspirológiai kása van, ami egy primitív, tipikusan KGB-s gondolkodás kivetülése. Bikov szerint Putyin valójában a jövőtől fél, megpróbál szembeszállni a jövővel, a modernizmussal. Oroszország egymagában megpróbálja megakasztani a jövőt. Az öreg Putyint öreg emberek veszik körül, akik nem tudnak mit kezdeni a jövővel. Putyin számára a szovjet múlt jelent hivatkozási alapot, de ez félrevezető, hiszen Lenin mégiscsak modernizátor volt. A szovjet rendszer – még úgy is, hogy Sztálin már egy archaikus konzervátor volt – mégiscsak valamiféle jövőképet vázolt fel, a jövőben hitt (ellentétben a múltba forduló, archaikus nácizmussal). A mostani, putyini Oroszország az égvilágon semmilyen jövőképet, perspektívát nem ad – ezért a szovjet múltra való hivatkozás csak nosztalgikus, külsődleges elem, nem lényegi.

Bikov szerint Putyin láthatóan rossz állapotban van, nem fizikailag, hanem lelkileg. A mozgósítás botrányosan zajlik, és ebben benne lehet az apparátus ellenállása is. Az apparátus egyrészt fél a felsőbb hatalomtól, és bár törekszik a „kitüntetés” elnyerésére, de másfelől, hogy magát felmentse a történelmi felelősség alól, szabotálja a mozgósítást (de ez mindig sajátossága volt az orosz állam működésének, a reformokban nem érdekelt apparátus – hogy ne legyenek további intézkedések – szándékosan hanyag munkát végez, ezzel is demonstrálva a reformok hiábavalóságát). Maga Putyin is hasonlóan cselekszik, amikor nyilvánosan a mozgósítási túlkapások ellen lép fel, a másik kezével viszont ösztönzi a végrehajtást.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük