Az interneten megjelent Erdogan török elnök állítólagos béketerve, melyet a nemrég Szocsiban és Lvivben az orosz és ukrán elnökökkel is tárgyaló török vezető közvetített Putyin orosz és Zelenszkij ukrán államfők között között. (Érdekes, hogy a Kreml honlapján szokatlan módon jól eldugták Erdogan szocsi látogatásának hírét…). Az állítólagos béketervet Telegram csatornáján megosztotta Oleg Carjov, a befolyásos ukrán-orosz politikus is. Az állítólagos béketervben mindenesetre tényleg olyan passzusok vannak, melyek tipikusan „oroszosak”, hadd ne mondjam, „Putyinosak” (például annak a követelése Kijevtől, hogy Oroszország agresszor állam státuszát szüntessék meg, mintha mi sem történt volna az elmúlt fél évben. Azt pontosan lehet tudni, hogy 2014 után Putyin többször is szinte sérelemként hánytorgatta fel, hogy Ukrajnában agresszornak tekintik Oroszországot), és a szöveg összességében a deklarált orosz céloknak megfelel – tehát ha van valóságtartalma, akkor inkább az oroszoktól jöhet a kezdeményezés tárgyalási alapként (és akkor Erdogan csak közvetítő).
Figyelemre méltó, ezzel összefüggésben, hogy a napokban olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Putyin találkozna Zelenszkijjel, és „enyhített a találkozás feltételein”. Az is figyelmet érdemel, hogy a Zelenszkij-Erdogan találkozóval egyidőben több ukrán vezető (a sajtóban általában megnyilvánuló Danyilov, Podoljak, Aresztovics) határozottan aláhúzta, hogy Ukrajna semmilyen területről nem mond le, sőt, a Krímet is visszaszerzi – amit az utóbbi napokban a Krím elleni sikeres dróntámadások, diverzáns akciók (Szaki-Novofjodorvka, Belbek, Dzsankoj, éppen ma: Szevasztopol, Bahcsiszaraj) nyomatékosítottak. Az oroszokat láthatóan meglepte és zavarba hozta, hogy a Krím már-már hadműveleti területté kezd változni, a légvédelemnek folyamatosan dolga van, s az ukrán diverzánsok szinte szabadon tevékenykednek.
Mindebből tehát az következne, hogy Putyin a saját feltételei mellett már véget vetne a háborúnak, míg az ukrán vezetés, látva az orosz előrenyomulás megakadását, és saját krími csapásai sikerességét, hisz a győzelemben, és a további harc mellett elkötelezett.
Íme az állítólagos béketerv.
1. Ukrajna elismeri a Krímet orosz területként, és ezt a saját alkotmányában is rögzíti.
2. Ukrajna minden hivatalos dokumentumból törli Oroszország agresszorként való megnevezését.
3. Ukrajna elismeri Luganszk és Donyeck függetlenségét.
4. Herszon és Zaporozsje megyékben népszavazásra kerül sor a területek hovatartozásáról az ENSZ felügyelete alatt.
5. Ukrajna semleges marad.
6. „Ukrajna teljes demilitarizálása.”
7. A „reformok” ellenőrzése idejére ENSZ-csapatok vonulnak be Ukrajnába, ők ellenőrzik a határokat, repülőtereket, atomerőműveket.
8. Új parlamenti választásokra kerül sor Ukrajnában.
9. Soron kívüli elnökválasztásra kerül sor Ukrajnában.
10. Az ukrán alkotmány megváltoztatása, összhangban a fenti pontokkal, és az orosz lakosság jogainak tiszteletben tartása.
Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen „béketervet”, még ha igaz is, nem fogadhat el Zelenszkij ukrán elnök, az a politikai és történelmi öngyilkossággal lenne egyenlő számára. Ha viszont nem fogadja el, akkor Moszkva tovább húzhat egyet a csavarokon, és legközelebb már más pozícióból fogja diktálni a tárgyalási alapot.
(kép: Putyin orosz elnök fogadja Erdogan török államfőt Szocsiban, 2022. augusztus 5-én, kremlin.ru)