Sztanyiszlav Belkovszkij szerint nem kizárt, hogy a „titkosszolgálati operációk mestere”, Vlagyimir Putyin orosz elnök keze is benne van az elmúlt napok kazahsztáni történéseiben.
A szociális jellegű tiltakozások 2022. január 2-án kezdődtek Zsanaozenben a megemelt gázár miatt. Kaszim-Zsomart Tokajev államfő elfogadva a tiltakozók követeléseit, számos engedményt tett: leváltotta a kormányt, befagyasztotta az árakat, és elismerte a hatalom hibáját.
Végül, mivel január 5-ére a tiltakozások csak erősödtek és kiterjedtek, kénytelen volt külső, orosz (ODKB) segítséget kérni. Ezzel:
1. Vlagyimir Putyin a nagy béketeremtő szerepébe lép.
2. Vége Kazahsztán ingadozásának, az ország Moszkva még szorosabb szövetségese lesz.
3. Nincs többé kacsingatás a NATO vagy Törökország felé.
4. Orosz mintára meg lesz tisztítva a nyilvános tér a „külföldi ügynököktől.”
5. Kazahsztán többé nem keres az oroszokkal szembeni rivális energiahordozószállítási útvonalakat.
6. A kínai-kazah együttműködés nem irányulhat Oroszország ellen.
7. A cirill betűs kazah ábécét nem változtatják meg.
Rövidesen kezdődnek az amerikai-orosz tárgyalások az érdekszférák felosztására tett orosz ajánlatról, addig a tárgyalási alap erősítése céljából gyorsan le kell rendezni a kazah kérdést.
Kazahsztánban lezárul a 2019-ben indult hatalmi transzformáció. A kettős hatalom véget ér.
Kazahsztán megszűnik Nazarbajev országa lenni. Nazarbajev többé nem a hatalmi legitimáció forrása. Viszont innentől kezdve a hatalmi legitimáció egyik forrása a Kreml. Kazahsztánban új köztársaság született.
Meglehet, hogy Putyin nagy kegyesen menedéket és biztonsági garanciákat nyújt Nazarbajevnek.
Tokajev győztesen kerül ki a küzdelemből, de a kazah elit jelentős részének is elege volt már az ország első elnökéből. Hamarosan megkezdődhet a Nazarbajev-klán vagyona fölötti osztozkodás azok között, akik lojalitást mutattak Tokajev irányába a kritikus napokban.