Az orosz Külügyminisztérium egy, a NATO-nak címzett megegyezési tervet tett közzé a honlapján. A megegyezési terv nemcsak hogy a régebben megszokott stabil alapokra helyezné a NATO-orosz együttműködést, de lényegében rögzíti Oroszország maga által kívánatosnak tartott érdekszféráját is, benne Ukrajnával, „Kelet-Európával”, a Dél-Kaukázussal és Közép-Ázsiával, vagyis nagyjából az egykori szovjet tagköztársaságok területével.
A külügyi közlemény leszögezi, hogy a NATO és Oroszország kapcsolatai mély válságban vannak. A NATO 2018-ban deklarált céljának nevezte meg Oroszország „feltartóztatását.” A nyugati katonai aktivitás Oroszország közelében jelentősen megélénkült, és semleges országok, Svédország, Finnország is fokozzák az együttműködésüket az északatlanti katonai szervezettel. Moszkva konstruktív ajánlatára a dialógus újraindítására (2018 május) nem érkezett válasz.
Maga az orosz ajánlat kilenc pontból áll. Az első pontok szerint fontosnak tartaná a dialógus erősítését. A 4. cikkely szerint Oroszország és a NATO deklarálják, hogy nem tekintik egymást ellenségnek.
6. pont: a NATO kötelezettséget vállal, hogy nem terjeszkedik tovább, „kizárva Ukrajna és más államok csatlakozását.” 7. cikkely: A NATO kötelezettséget vállal, hogy semmilyen katonai tevékenységet nem folytat Ukrajnában, „Kelet-Európa más államaiban, a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában.”
Vagyis lényegében arról lenne szó, hogy ezeket a területeket orosz érdekszférának ismerje el a NATO, amire nyilvánvalóan nem lesz hajlandó, és ezt valószínűleg Moszkvában is tudják.
Kérdés, miért éppen most jelent meg ez az ultimátumra emlékeztető közlemény?