Mint említettük, Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap orosz történészekkel találkozott Moszkvában. A találkozás során Putyin kifejtette nézeteit az orosz történelemről. Bírálattal illette a normannizmus elméletét, Bölcs Jaroszlav tevékenységét. De megfogalmazta álláspontját az orosz történelem későbbi eseményeit illetően is.
1612-ben a Moszkvát felszabadító önkénteseket egy tatár vezette, s ez a „soknemzetiségű oroszországi nép belső egységéről” tanúskodik.
Az első világháború kapcsán elmondta, hogy Oroszországot nem győzték le katonailag, hanem „belülről bomlasztották fel”, majd Oroszország vesztesnek ismerte el magát egy olyan országgal szemben, amely maga is elvesztette a háborút. Eközben Oroszország kolosszális veszteségeket szenvedett el.
A második világháborút Oroszország a hatalom keménységének köszönhetően nyerte meg. Putyin szerint kétséges, hogy Oroszország megnyerte volna-e a második világháborút, ha egy II. Miklós kaliberű személyiség állt volna az ország élén. És ha Oroszország elvesztette volna ezt a háborút, kiirtották volna a szlávokat.
A Krímnek az oroszok számára szakrális jelentősége van Putyin szerint, mert a Krímben, Herszoneszben vette fel Vlagyimir Szvjatoszlavics a kereszténységet.
Putyin szerint manapság a nyugati országokban elhallgatják az 1938-as müncheni egyezményt, a Molotov-Ribbentrop paktummal viszont minden rendben van. A lengyel aggályokat illetően Putyin azt mondta, Lengyelország részt vett Csehszlovákia felosztásában. A Szovjetunió csak azért írta alá a megnemtámadási egyezményt Németországgal, mert „nem akart harcolni”. A Szovjetunió időt akart nyerni, hogy felkészüljön a háborúra. Putyin szerint arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy elmagyarázzák, a Szovjetunió sokkal több áldozatot hozott a náci Németország legyőzése érdekében, mint a nyugati szövetségesek.
(kremlin.ru)