A regnum.ru viszonylag nagy terjedelmű cikkben foglalkozik Keskeny Ernő, Magyarország új ukrajnai nagykövete pályafutásával, és ennek okán a magyar diplomáciai vezetésben bekövetkező változásokkal.
A cikket jegyző Dmitrij Szemusin megjegyzi, Martonyi János távozása után jelentős változások kezdődtek a magyar diplomáciában. A választások után Navracsics Tibor négy hónapig vezette a Külügyminisztériumot, majd Szijjártó Péter, aki 2010 után Orbán Viktor szóvivője volt, foglalta el a miniszteri széket. Martonyitól eltérően Navracsics és Szijjártó „pártemberek”. A 36 éves Szijjártó kinevezésével a magyar diplomácia is némiképp megváltozik.
Az új külügyi vezetés egyből 40 nagykövetet cserél le, az új nagykövetek kinevezése a Fidesz ideológiájába illeszkedik. Szeptemberben Magyarország „demonstratív módon” bezárta észtországi nagykövetségét, ami a 2010-ben hatalomra jutott „magyar nacionalisták” finnugor rokonsággal szembeni ellenérzésével magyarázható. „A finnugorok nem tetszenek a budapesti kormányköröknek.” Orbán Viktor „neohorthysta Magyarországa” kulturális értelemben a turáni rokonságeszme híve. A romantikus kultúrpolitikának azonban pragmatikus háttere van. Magyarország keleti gazdasági érdekei állnak mögötte Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban, ahol energiahordozóforrások és fontos tranzitutak vannak.
Ilyen háttérben zajlik a magyar külügy legfőbb posztszovjet szakértőjének kinevezése Kijevbe. Magyarország egyszerre váltja kijevi és moszkvai nagykövetét. Moszkvába Balla János „jelenlegi romániai nagykövet” kerül – írja tévesen a regnum.ru (talán Rómát keverték Romániával). Keskeny Ernő volt moszkvai nagykövet viszont Kijevet kapta meg.