Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás tagjai, a régiók vezetői, a civil szféra és a Krím képviselői előtt a Kremlben tartott beszédében összegezte az elmúlt napok krími és ukrajnai fejleményeit.
Az orosz elnök szerint a március 16-i krími népszavazás a nemzetközi joggal teljes összhangban történt. A népszavazáson a választójogosultak 82 százaléka részt vett, és több mint 96 százalék az Oroszországgal való egyesülés mellett szavazott. „A Krím az emberek szívében és tudatában úgy élt, mint Oroszország elidegeníthetetlen része.” – hangsúlyozta Putyin.
Putyin szerint a népszavazás eredményei arra utalnak, hogy a krími tatárok jelentős része is Oroszország felé húz.
Az orosz elnök fontosnak tartja, hogy a Krímben három nyelv is hivatalos státuszt kapjon: az orosz, az ukrán és a krími tatár. Putyin megjegyezte, volt egy időszak, amikor a krími tatárok felé „türelmetlenség” nyilvánult meg. Szükséges a krími tatárok teljes rehabilitációja, jogaik és „jó nevük” visszaállítása.
Putyin emlékeztetett: a Szovjetunió széthullása következtében az oroszok a világ egyik legszétszabdaltabb népévé váltak. A politikus elmondta, a történészek dolga kideríteni, hogy miért adta oda Hruscsov a Krímet Ukrajnának, de ez az aktus az akkori jogviszonyok szerint törvényellenes volt. „A totalitárius állam körülményei között az embereket nem kérdezték meg, csak a kész tények elé állították.”
Putyin beszélt általában véve az orosz-ukrán kapcsolatokról. Az orosz-ukrán kapcsolatok kulcsfontosságúak szavai szerint. 1991-ben, amikor bekövetkezett a Szovjetunió szétesése, Oroszország megbékélt ezzel, „mert nehéz helyzetben volt.” Oroszország továbbra is testvéri népként tekint az ukránokra, békét kíván Ukrajnának.
A más államhoz került Krímet azonban „lerabolták.”
Putyin szerint az oroszok belefáradtak abba a permanens krízisbe, ami Ukrajnában van húsz éve. 2014 februárjában alkotmányellenes államcsíny történt Ukrajnában, amit nacionalisták, neonácik, ruszofóbok, antiszemiták, szélsőségesek hajtottak végre.
A hatalombitorlók elfoglalták az állami struktúrákat, de „semmit nem ellenőriznek”, a radikálisok befolyása alatt állnak. Még a miniszterek is csak a Majdan harcosai egyetértésével fogadhatnak vendégeket. Ukrajnában továbbra sincs legitim hatalom, „nincs kivel beszélni.”
Ebben a helyzetben Oroszország nem tudott nem eleget tenni a Krím segítségkérésének, ellenkező esetben árulást követett volna el. A puccsnak ellenállókat repressziók fenyegették, az első a sorban az oroszajkú Krím lett volna.
A krímiek első alkalommal a történelem folyamán maguk dönthettek a sorsukról. Putyin szerint orosz csapatok nem vettek részt a krími eseményekben.
Putyin kommentálta a Nyugat reakcióját is. Véleménye szerint az ukrajnai válság során a Nyugat „átlépett minden határt”, durván, felelőtlenül, amatőr módon viselkedett.
Oroszországot fel akarják tartóztatni, sarokba akarják szorítani, de Oroszország most olyan helyzetbe került, amikor nincs hová hátrálni.
Putyin arra kérte a Nyugatot, fejezze be a hisztériát és ismerje el, hogy Oroszországnak is megvannak a maga érdekei, melyeket tisztelni kell.
Azokat a fenyegetéseket, miszerint a nyugati szankciók problémákat okoznak majd Oroszországnak, Moszkva agresszióként tekinti, és ennek megfelelően fog reagálni rájuk. Putyin a koszovói esetet hozta fel példaként, ami szerinte pontosan megfelel a krími történetnek. A Nyugat tehát kettős mércét alkalmaz.
Az orosz elnök köszönetet mondott Kínának és Indiának „visszafogott” magatartásukért. Felhívást intézett az Egyesült Államok népéhez, és az európaikhoz. Szerinte a szabadságszerető nyugatiaknak meg kell érteniük, hogy a krímiek törekvése a szabad véleménnyilvánításhoz milyen fontos.
Putyin azt mondta, a Krím mindig is orosz, ukrán, tatár volt, az is marad, de soha nem lesz banderista.
(kremlin.ru)