A Nyugat és Oroszország két évtizede tartó „értelmetlen” harca Ukrajnáért a rombolás fázisába érkezett – írja Vaszilij Kasin politológus. Legrosszabb esetben az is elképzelhető, hogy vérengzés lesz és a kormány elveszti a kontrollt.
A harc Ukrajnáért valójában ellentétes a Nyugat és Oroszország érdekeivel is. Most is azok a „félelmek és sztereotípiák” munkálkodnak, melyek a 17-20. század során voltak meghatározók. Ez az a korszak volt, amikor a világ sorsa Európában dőlt el, a világgazdaság, tudomány, kultúra központja Európa volt.
Oroszország hatalmas, de szegény agrárbirodalom volt, amely felvette a küzdelmet a gazdag Európával a befolyásért, a tengeri kijáratokért, a termékeny déli földekért. Oroszország (a Szovjetunió) később hegemóniára tett szert, és Európa maradt a hidegháború központja is.
De ez már a múlté. A világ sorsa nem Európában dől el, hanem Ázsiában. A gazdasági, ipari és tudományos fejlődés Ázsiában, illetve az Ázsiai-Csendes-óceáni régióban a legnagyobb. Az USA katonai súlypontját Ázsiába helyezte át. Oroszország szépen csendesen ugyanezt teszi.
Európa perifériává változik, s ezt az európaiak maguk is érzik.
Ukrajna állítólagos kitüntetett szerepének hangsúlyozása, mint teszi ezt Zbigniew Brzezinski is, egy elavult gondolkodás tükörképei.
Oroszország jövőjét a demográfia és a geográfia határozza meg – véli Kasin. Oroszország nyersanyagszállító volt, van és lesz a közeljövőben is. Nyersanyagokra ott van igény, ahol van ipari fejlődés. Ez pedig nem Európában, hanem Ázsiában észlelhető. És semmi jele annak, hogy Európában beindulna a jövőben a nyersanyagokra alapozott ipari termelés növekedése.
Az EU még sokáig Oroszország legfontosabb gazdasági partnere marad, de jelentősége csökkenni fog. Nem is olyan régen még Németország volt Oroszország legfőbb kereskedelmi partnere, mára viszont Kína átvette a vezető szerepet. Az orosz gazdasági aktivitás keletre fog tolódni. Várhatóan a népesség is megindul újra (vissza) az Urálon túlra (újabban már az is felmerült, hogy Oroszország fővárosát helyezzék át Szibériába).
Ukrajna ebben a helyzetben elveszti jelentőségét. Egyszerűen egy sikertelen állam marad, örökké az államcsőd szélén táncolva, nemzetközi tekintély nélkül, korrupt és működésképtelen államigazgatással, tönkretett gazdasággal, megosztott lakossággal, korlátozott erőforrásokkal.
Oroszországnak természetesen komoly gazdasági és politikai érdekeltségei vannak Ukrajnában, melyeket védeni fog. Az viszont kevéssé valószínű, hogy Moszkva tervei között szerepelne Ukrajna szétszakítása vagy annexiója. Az EU és az USA, melyek továbbra is az orosz birodalom újjászületése ellen hadakoznának, nem vállalnak felelősséget Ukrajnáért.
Ukrajnában az ország megosztottsága miatt se a Nyugat, se a Kelet nem tud győzni. Az Ukrajnáért vívott csata a múlt kérdéseiből indul ki.
(Vaszilij Kasin: Ukraina, poszlednyjaja bitva uhosjascsej epohi, Vedomosztyi, 2014. 01. 23.)