Viktor Janukovics ukrán elnök a represszív törvények elfogadásával véglegesen a belorusz-orosz modell követését választotta országa számára – írja a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.
Kérdés, hogy az ukrán társadalom hogyan fog reagálni ezekre az intézkedésekre (tegnap Kijevben zavargások törtek ki, melyek során mintegy 100 ember megsérült)?
Az új ukrán törvények orosz mintákat utánoznak, pl. bevezették a „külföldi ügynök” fogalmát a nem hazai civil szervezetekre; büntetik a „rágalmazást”.
A Vedomosztyi szerint az új törvények nem pusztán Moszkva „sugalmazására” születtek, hanem a feltételét jelentik annak, hogy orosz befektetések érkezzenek Ukrajnába.
Az is világos, hogy amikor Janukovics aláírta ezeket a törvényeket, végleg búcsút mondott az EU-nak, bár az ukrán vezetés Európa-barát retorikája várhatóan a jövőben is megmarad.
Először Oroszország importálta Belaruszból a represszív törvényeket, most pedig Ukrajnában honosítja meg ezeket. Ukrajna azonban néhány fontos dologban különbözik Belarusztól és Oroszországtól: 1) A társadalom többsége Ukrajnában Európa-barát. 2) Ukrajnában erősek az oligarchák, akiknek Belaruszban nem volt idejük megjelenni, Oroszországban pedig Putyin lenyomta őket. 3) Az ország keleti és nyugati fele végzetesen megosztott.
Az orosz-belorusz együttműködés is egyfajta megaprojektnek tekinthető, mely „az oroszországi korrupt gazdaság” alapja, de ehhez hasonló a szocsi olimpia vagy az Észak-Kaukázus fejlesztése és most Ukrajna támogatása. A modell lényege, hogy költségvetési pénzből vagy áruban (olaj, gáz) a Kreml milliárdokkal támogatja partnerét. A partnerfélnek – pontosabban, a vezető pozíciókban lévőknek – lehetőségük van ezekből a pénzekből „félretenni”. Oroszország továbbá megszerezheti a partner kulcsfontosságú gazdasági intézményeit.
(Novij megaprojekt Putyina: Ukraina, Vedomosztyi, 2014. 01. 20.)