Az alkotmány rendelkezése értelmében az orosz elnök minden évben beszámol a törvényhozás előtt Oroszország helyzetéről, a kül- és belpolitika fő irányvonaláról.
Vlagyimir Putyin ma – az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján – tette meg beszámolóját a Kreml György-termében a föderális és regionális törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalom, a különböző egyházak képviselőinek jelenlétében.
Putyin beszéde elején hangsúlyozta, az alkotmányban lefektetett szabadságjogok érinthetetlenek, mindazonáltal az élet nem állt meg, s az alkotmányra sem szabad úgy tekinteni, mint egy véglegesen befejezett, halott dokumentumra. Idővel szükségessé válnak bizonyos változtatások.
Putyin szerint támogatni kell a civil kezdeményezéseket az egyes helyszíneken. Az elnök bírálta a jelenlegi önkormányzati berendezkedést, melynek közelebb kell kerülnie az emberekhez. Véleménye szerint meg kell reformálni az önkormányzati rendszert, s ennek a munkának már a jövő évben meg kell indulnia. Putyin elmondta, az 1864-es zemsztvo-reformok segítették ahhoz Oroszországot, hogy fejlődése felgyorsuljon a 20. század elején. A soron következő reformoknak ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy felkészült, céltudatos, kötelességtudó emberek kerüljenek pozíciókba. „Ezért a továbbiakban is dolgozni fogunk a politikai konkurencia fejlesztésén, tökéletesítjük a politikai rendszert, hogy megteremtsük az átláthatóság és eredményesség feltételeit.”
Az elmúlt választások azt mutatták, hogy kevesebb lett „az előrelátható eredmény”, új pártok bukkantak fel, melyek reális konkurenciát jelentenek a „politikai öregek” számára. A mai Oroszország számára nélkülözhetetlen a széleskörű társadalmi párbeszéd – jelentette ki Putyin, aki szerint a civil szféra fokozottabb kontrolljának kell megvalósulnia a helyi törvényhozó és végrehajtó hatalom ellenőrzése céljából, így is harcolva a korrupció ellen.
Putyin szerint szükséges a jogvédő szervezetek munkájának fokozott támogatása is.
Az orosz elnök felszólalásában kitért a nemzetiségi kérdésre is. Véleménye szerint a nemzetiségi színezetű konfliktusokban jelenik meg Oroszország sok problémája: a korrupció, a regionális fejlettségbeli eltérések, az állami intézmények működésének gondjai, „a kudarcok az oktatási és kulturális politikában”.
A nemzetiségi problémát nem egyes népek okozzák, hanem „kulturálatlan, a saját és más hagyományaikat nem tisztelő emberek.” Ebben a „sajátos internacionáléba” beletartoznak „az Oroszország néhány déli régiójából érkező” bevándorlók, a rendvédelmi szervek korrupt munkatársai, és az „úgynevezett orosz nacionalisták” is.
„Együtt kell megküzdenünk ezzel a kihívással, meg kell védenünk a nemzetiségi békét, azaz közösségünk egységét, az Oroszországi államiság egységét.”
Putyin bejelentette, hogy folytatódnak a reformok az egészségügy és az oktatás területén. A cél, hogy növeljék az egyéni felelősségvállalás szerepét, kiterjesszék a biztosítási rendszert, s a páciensek maguk választhassák meg, melyik intézményben kezeltetik magukat.
Az elnök hangsúlyozta, erőfeszítéseket kell tenni, hogy a megindult demográfiai fejlődés visszafordíthatatlanná váljon. Véleménye szerint a háromgyermekes családmodellnek kell általánossá válnia Oroszországban.
Mint szinte minden évben, most is elhangzott, hogy lépéseket kell tenni az orosz gazdaság diverzifikálása és modernizációja érdekében. Putyin felvetette, hogy Kelet-Szibériában és a Távol-Keleten sajátos gazdasági zónát kell kialakítani, ahová adókedvezményekkel csábítanák a befektetőket.
Végül a külpolitikáról szólt Putyin. Megjegyezte, az elmúlt években több olyan próbálkozás is volt, melyek egy „úgymond, progresszív modellt” akartak ráerőltetni bizonyos országokra, de ezek a kísérletek valójában barbarizmust, vért, visszaesést hoztak. Putyin elismerően szólt az orosz diplomácia sikeréről Szíriában, melynek révén sikerült megakadályozni a „katonai beavatkozást.”
Az eurázsiai integrációt prioritásnak nevezte Putyin. Oroszország, Belarusz és Kazahsztán mellett munkacsoportok készítik elő Örményország és Kirgizisztán csatlakozását. Az orosz elnök reményei szerint az eurázsiai integráció sikerei felkeltik a szomszédok, „többek között az ukrán partnerek” érdeklődését.
Putyin szerint az eurázsiai integráció alapja a jogi egyenlőség, a kölcsönös gazdasági érdek. Oroszország senkire nem kényszeríti rá akaratát, és az eurázsiai integráció nem áll szemben az európai szerveződéssel. Az orosz elnök megjegyezte, hogy az oroszországi egyetemek várják a FÁK országokból érkező hallgatókat.
Az orosz elnök bírálta az amerikai rakétatelepítési terveket, melyek annak ellenére megvalósulnak, hogy előrelépést sikerült elérni az iráni atomprogram kérdésében. A rakétatelepítési tervek megsérthetik a stratégiai erőegyensúlyt, de „tudjuk, mit kell tennünk ebben a helyzetben.” Putyin figyelmeztetett, senkinek nem lehet olyan illúziója, hogy katonai fölényre tehet szert Oroszországgal szemben. „Mi ezt soha nem engedjük meg. Oroszország minden kihívásra felel, legyen az politikai vagy technológiai.”
(kremlin.ru)