Zbigniew Brzezinski szerint a jelenlegi ukrajnai események történelmi léptékűnek tekinthetők. Ukrajna után pedig, előbb vagy utóbb, inkább utóbb, Oroszország is csatlakozik az európai demokratikus rendszerekhez, vagy pedig izolálódik és egy archaikus birodalmi reliktummá válik.
A The Financial Timesban megjelent cikkében Brzezinski úgy véli, hogy az ukrajnai események fő mozgatórugója a lakosság hazug és korrupt, Moszkvában menedéket kereső elit elleni lázadása, illetve az a tény, hogy a nemzeti függetlenség eszméje fő politikaformáló tényezővé vált, különösen a fiatalok körében, akik már nem „anyácskaként” tekintenek Oroszországra.
Ukrajnában az elmúlt húsz évben egy új világlátás, történelemszemlélet született. Ez nem oroszellenes világlátás, csupán az ukrán múlt önállósága és Ukrajna Európához való tartozása hangsúlyozódik benne.
Mindezek alapján Ukrajna elkerülhetetlenül Európához fog közeledni, s Belaruszban hasonló folyamatok kezdődtek el.
Az EU-nak mindenesetre több figyelmet kellene fordítania a Kijevből érkező segítségkérésekre. Az ukránoknak azt kellene érzékelniük, hogy a mostani rezsim hibáinak árát nem az egyszerű emberek fogják megfizetni. Az ukránoknak a nadrágszíjak összehúzásával kell bizonyítaniuk európai elkötelezettségüket, Kijevnek pedig azt kell demonstrálnia, hogy a választások nem a politikai ellenfelek bebörtönzésével dőlnek el – véli Brzezinski.
Mindennek Oroszországra nézvést is következményei lesznek. Vlagyimir Putyin célja jelenleg egy új Orosz Birodalom vagy posztszovjet szövetség létrehozása.
Úgy tűnik, Putyin „naivan azt képzeli”, hogy a volt szovjet tagköztársaságok vezetői őszintén hajlandók alávetett szerepet játszani a Kreml által összehozott posztszovjet szerveződésben. Valójában azonban a függetlenség mindenki számára vonzóbb és előnyösebb, mint az új típusú orosz birodalom perifériájának lenni. A történelem tanulsága szerint ha egy nemzetállam kialakult, a függetlenséget nagyon nehéz visszavenni, legfeljebb csak katonai erővel sikerülhet.
A mai Oroszország azonban nincs abban a helyzetben, hogy erővel visszaállítsa az egykori birodalmat. „Túlságosan gyenge, túlságosan elmaradott, túlságosan szegény. A helyzetet csak elmélyíti a demográfiai válság.” Közép-Ázsia országai számára egyre vonzóbbá válik Kína.
Nem telik el hosszú idő, és az oroszországi elit is megérti, hogy Putyin „despotikus próbálkozásainak” kevés esélyük van a sikerre. „Előbb vagy utóbb ő sem lesz elnök.” És a távozása után Oroszország, különösen a középosztály megérti, hogy az egyetlen értelmes út, az átalakulás egy modern, demokratikus, „meglehet, vezető európai állammá.”
(Zbigniew Brzezinski: Russia, like Ukraine, will become a real democracy, 2013. 12. 10., ft.com)