Alig ért véget a Rusz megkeresztelésének 1025. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat Kijevben – írja a Andrzej Talaga Rzeczpospolitában megjelent cikkében. Talaga szerint az orosz álláspont azt vallja, a mai Oroszország a Kijevi Russzal kezdődik, Oroszország, Belarusz és Ukrajna ennek az államnak az örökösei. Ennek a koncepciónak a legfőbb védelmezője az Orosz Pravoszláv Egyház, melynek tevékenysége Belaruszra és Ukrajnára is kiterjed. Ilyetén módon tehát, úgymond, lelki értelemben, mai napig létezik az egységes Rusz.
Viktor Janukovics ukrán elnök elfogadja ezt a diskurzust, ami „kapitulációt jelent a történelmi politika mezején.”
Létezik azonban egy másik koncepció is, miszerint a Kijevi Rusznak nincs egyenes örököse. A jelenlegi Oroszország előzménye a Moszkvai fejedelemség, melynek története a tatár hódítás korától kezdődik. „Az orosz politikai rendszer, a szokások, az állam viszonya a polgárokhoz ott alakult ki, és nem a Kijevi Ruszban, amely berendezkedését és kultúráját tekintve közelebb állt Európához, mint a későbbi mongol vazallusok.” – írja Talaga.
Ami Ukrajnát illeti, mint territoriális képződmény, de nyelvi-kulturális értelemben is a Rzeczpospolita keblén belül formálódott. A Rzeczpospolitában alakult ki az „ukrán pravoszlávia”, az ukrán slachta itt tanulta meg a „demokráciát”. Az ukrán identitás a lengyellel együtt – azzal szembeállítva – fejlődött. Az ukrán állam bölcsője Hmelnyickij Hetmanscsinája volt, amely a Rzeczpospolitán belül alakult ki. Ha Ukrajna ezt a történelemszemléletet követné, az geopolitikai választást is jelentene a számára – véli Talaga.
(Andrzej Talaga: Ukraina potrzebuje wlasnego mitu, Rzeczpospolita, 2013. 08. 02.)