Az MGIMO szervezésében került sor Moszkvában „Az orosz-ukrán kapcsolatok: a realitás és a perspektívák” elnevezésű konferenciára, magas rangú vendégek részvételével. A konferencia fő témája az esetleges orosz-ukrán integráció volt.
A konferencián orosz és ukrán parlamenti képviselők, üzletemberek, tudósok vettek részt. A konferenciát Szergej Nariskin, a Duma elnöke nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta, Oroszország szeretné Ukrajnát a FÁK keretében létrejövő integrációs projektek valamelyikében látni. Akik ellenzik Ukrajna csatlakozását a Vámunióhoz, azok általában szembeállítják az európai és az eurázsiai integráció gondolatát, ám Nariskin szerint ebben nincs ellentmondás, hiszen jelenleg egy, Lisszabontól Vlagyivosztokig elterülő egységes gazdasági övezet kialakítása van folyamatban.
Georgij Krjucskov, az Ukrán Fórum nevű társulás elnöke szerint abban, hogy Ukrajna jelenleg inkább Európa felé húz, jelentős szerepe van a Gazprom rövidlátó politikájának, s annak, hogy Kijev energetikai függetlenségre törekszik. Míg Ukrajna 2009-ben 52 milliárd köbméter gázt vásárolt a Gazpromtól, 2013-ban már csak 26 milliárdot, ami 2014-ben tovább csökkenhet. Ennek következtében Ukrajna akár fel is mondhatja a 2010-ben kötött harkovi megállapodást.
Vlagyimir Olejnyik ukrán parlamenti képviselő szintén a Gazpromot bírálta, de szerinte nem az orosz óriáscég árképzési politikája kell legyen az ukrán-orosz kapcsolatok alapja. Olejnyik Mihail Gyeljagin orosz közgazdászt idézve a Gazprom politikáját hibásnak, „egoista energetikai feudalizmusnak” nevezte. Oroszország a harkovi egyezmény ellenére kirívóan magas árat kér a gázért, amivel csak elidegeníti Ukrajnát.
Az Antonov cég mérnöke, Dmitrij Kiva arról beszélt, hogyan állt le egy jelentős, közös orosz-ukrán projekt 2012 őszétől, az An-70-es repülőgépek gyártása. Oroszország gátolja a projekt megvalósítását, amivel maga is sokat veszít, hiszen nincsenek olyan repülőgépei, amelyekkel Kína, az USA és Európa is rendelkezik. Ezzel helyet teremt a konkurenseknek.
(Nyezaviszimaja Gazeta)