Szergej Sahraj, az Oroszországi Történeti Társaság elnöke a Vedomosztyiban megjelent cikkében a jelenlegi orosz történetírás problémáit tárgyalja. Véleménye szerint égetően hiányzik az orosz (történet)tudományból egy olyan fórum, melynek elsődleges feladata a mértékadó recenziók közlése lenne.
Miközben politikailag is motivált plágiumbotrányoktól hangos az oroszországi tudományos közvélemény, kevés szó esik a problémák gyökeréről, az oroszországi tudomány rendszerszintű gondjairól. Nincs például olyan intézet, amely a megjelenő tudományos munkák, többek között disszertációk, szemlézésével foglalkozna. Különösen fájó a hiánya a történettudomány szempontjából, hiszen, „nem minden alap nélkül”, éppen ettől a diszciplínától várják, hogy megmagyarázza „Oroszország helyét a lendületesen változó világban”, s hogy hozzájáruljon a nemzeti identitás kialakításához.
A recenzálás a tudományos irodalom legjelentősebb szakértői formája. A tudományos recenziók foglalnak állást egy-egy munka minőségéről, „feltárják” az újszerű és fundamentális munkákat. Nem ritkán elismert kutatók pozitív recenziója nyitja meg a karrier lehetőségét a jövő nemzedéke előtt. A recenzió ugyanakkor bírál is, felhívja a figyelmet a tudományos munka hiányosságaira. A recenzió szűrő, amely kirostálja a nem megfelelő tudományos munkákat.
A recenzióknak különös jelentőségük van a történettudomány számára. Oroszországban tele vannak a könyvesboltok polcai tudományosnak tűnő, de nem szakmunkáknak tekinthető könyvekkel. A szakma ezekre nem reagál. Ennek következménye, hogy a komoly irodalom kiszorul, elveszik az alacsony színvonalú művek árjában, a közvélemény tudatában pedig régi és új pszeudohistorikus mítoszok gyökeresednek meg.
A recenziók komoly tudományos disputák kiindulópontjai is lehetnek, amennyiben a bírált mű szerzője érdemben válaszol a kritikákra.
Ma a recenzió műfaja válságban van. Még a legjelentősebb történettudományi folyóiratokban is alig kapnak helyet recenziók. A megjelent recenziók is sokszor felszínesek, nem tartalmaznak érdemi kritikát, nem kiindulópontjai tudományos vitáknak. Az Oroszországban megjelenő művek jelentős részét nem is recenzálják.
Ennek következtében az új gondolatok, innovációk elsikkadnak.
Ezzel szemben Nyugaton jóval nagyobb szerepe van a recenzióknak. Például a Journal of American History, az American Historical Review majd harmada recenziókból áll. A nyugati kutatók ajánlólevelei a recenziók. Franciaországban az oktatási és tudományos minisztérium külön portált indított a recenziók számára (persee.fr).
Itt az ideje tehát, hogy az orosz történészkollégák újjáélesszék a recenzióírás hagyományát, a legjobb nyugati műhelyektől tanulva. Szükséges egy recenziókat közlő magas színvonalú történettudományi szaklap indítása, amely az Oroszországi Történeti Társaság keretében alakulhatna meg.
Az új folyóirat elősegítheti az Oroszországban megjelenő történettudományi szakmunkák minőségének javulását, a magas minőségi követelmények általánossá válását – írja Szergej Sahraj.
(Szergej Sahraj: Zsanr recenzii nahogyitszja v krizisze, Vedomosztyi 2013. 02. 27., iriran.ru)