A Gazprom 7 milliárd dolláros bírság kifizetését követeli Ukrajnától, mivel Kijev az előre meghatározott szerződésnél kevesebb gázt vásárolt az orosz cégtől (a még Julija Timosenko ukrán miniszterelnök által aláírt megállapodás évi 52 milliárd köbméter gáz vásárlására kötelezte Ukrajnát. A 2010-es harkovi megállapodás révén ez 33 milliárd köbméterre csökkent).
Kijev nem hajlandó fizetni, és politikai nyomásgyakorlásnak tekinti a Gazprom által követelt összeget. A Gazprom azután nyújtotta be követelését, hogy az ukrán Naftohaz január 26-án szerződést kötött a Shellel palagáz kitermelésről, ezért a 7 milliárd dolláros követelés erre adott válasznak is tekinthető. Ukrajna palagáz kitermelésére számít Harkov, Donyeck (Shell), Lviv, Ivano-Frankivszk (Exxon Mobil) megyékben, valamint a Fekete-tenger térségéből.
Ukrajna szeretne szabadulni a Gazprom öleléséből, s ennek érdekében a német RWE cégtől is 10 milliárd köbméter gázt vásárolt. Nyikolaj Azarov miniszterelnök szerint Ukrajna jelentős lépéseket tesz az energetikai függetlenség megteremtése felé. A tervek szerint 2013-ban Ukrajna már csak 20 milliárd köbméter gázt vásárolna Oroszországtól (szemben a 2011-es 44 milliárd köbméterrel).
Szergej Taran politológus szerint Oroszország maga lökte Ukrajnát abba a helyzetbe, hogy az energetikai függetlenség útjait keresse. Már évek óta megy a huzavona a gáz áráról. Oroszország a gáz árának csökkentésével garantálhatta volna legfontosabb piacán a stabilitást. Ezzel szemben Moszkva a nyomásgyakorlást választotta, az olcsó gázért az európai integráció feladását és a Vámunióba való belépést követelve. Oroszország tehát immáron a nyers erő nyelvén beszél Ukrajnával, így próbálva a 45 milliós országot bekényszeríteni a Vámunióba.
(Nyezaviszimaja Gazeta)