Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a 21 országot magában foglaló ATESZ (APEC, Ázsiai-Csendes-óceáni Együttműködés) napokban zajlott vlagyivosztoki csúcstalálkozóján, ahol az ázsiai régió felértékelődésének következményeiről beszélt. Putyin szavai szerint jelenleg az orosz kereskedelmi kapcsolatok 51 %-a zajlik Európával, 24 %-a pedig az ázsiai és csendes-óceáni partnerekkel, ám ezek az arányok Európa válsága miatt gyorsan változni fognak. Oroszország már most megkezdte az „átorientálódást” a keleti partnerek felé, s ez a folyamat mintegy magától zajlik. Putyin szerint az európai országok úgyis átpolitizálnak tisztán gazdasági kérdéseket, utalva itt a Gazprom és az EU vitájára.
Putyin elmondta: Oroszország híd szeretne lenni Európa és Ázsia között, és ehhez nyújthat segítséget a Vámunió és a posztszovjet Egységes Gazdasági Övezet megvalósítása.
Igaz, jelenleg az Európa és Ázsia közötti 1 trillió dolláros kereskedelmi forgalom alig 1 %-a halad át Oroszországon, ám orosz tervek szerint 2020-ig ötszörösére kell növelni az oroszországi transzkontinentális áruforgalmat.
Oroszország szeretné megnövelni a Keletre irányuló gabonaexportját is, a jelenlegi évi 70 ezer tonnáról 10 millió tonnára. Külföldi befektetők aziránt érdeklődtek, kaphatnak-e lehetőséget földvásárlásra és a nyersanyagkincsek kitermelésére Oroszországban? Putyin ígéretet tett ilyen jellegű támogatásra, de azok az országok részesülhetnek kedvezményben, akik nemcsak tőkével, hanem technológiával és intellektuális tudással is rendelkeznek (azaz inkább ausztrál, semmint kínai vállalkozók kerestetnek, tették hozzá az elnök környezetében tevékenykedő tanácsadók).
Dmitrij Szuszlov, a Védelmi és Külpolitikai Tanács tagja szerint egy esetleges szabadkereskedelmi zóna kialakítása Oroszország és a Kelet között csak megerősítené azt a modellt, amelyben Oroszország nyersanyagokat exportál és technológiát importál, az orosz vasutak (RZSD) monopolhelyzete pedig fékezi a technológiai fejlesztéseket.
(Vedomosztyi, kremlin.ru)