A Finnugor Népek VI. Világkongresszusán minden jelenlévő uráli (finnugor és szamojéd) nép képviselője lehetőséget kapott arra, hogy rövid felszólalásban ismertesse népének helyzetét, problémáit, jövőbeli perspektiváit. A kongresszusok történetében most először minden uráli nép képviselője a saját nyelvén szólalt fel.

A vótok képviselője elmondta, mára csak 64 vót nemzetiségű személy maradt Oroszországban Luzsica az egyetlen település, ahol vótok kompakt módon élnek. A kis létszám ellenére a vótok aktív kulturális tevékenységet folytatnak. Életerejüket és küzdeni akarásukat jelzi, hogy a vót kultúra múzeumát, ami már kétszer is leégett, harmadszorra is felépítik.

A vepszék szószólója azt hangoztatta, a vepszék részt vettek az óorosz állam megalapításában. Az orosz állam mindig is soknemzetiségű volt. A vepszéket is érinti a demográfiai válság, a hatalom nem fordít elég figyelmet a vidék, a falusi élet problémáira. Az iskolák bezárnak, csak öregek maradnak a falvakban.

Az udmurtok nevében az Udmurt Kenes képviselője beszélt. Noha az asszimiláció az udmurtok számára is problémát jelent, az elmúlt években az udmurtok önszerveződése is megindult, internetes portálok, a média révén. A Buranovszkije babuski nép együttes indulása és sikere az Eurovíziós dalfesztiválon az udmurtok ügye szempontjából is jelentős esemény volt.

A tveri karélok szószólója szintén a demográfiai problémákról beszélt. Az urbanizáció, a vegyes házasságok, az oroszországi falvak leépülése a tveri karélokat is nehéz helyzetbe hozza. Több figyelem kellene az állam részéről.

A szetuk képviselője a szetu önazonosság megőrzését hangsúlyozta. Vannak kedvező tendenciák: szetu könyveket, lapokat adtak ki, és jól működő farmergazdaságok létesültek falvakban.

A lappok felszólalója elmondta, a lappok négy országban élnek, s mintegy 70-100 ezer ember beszéli a számi nyelvet. Kb. 40 ezren vannak Norvégiában, 20 ezren Svédországban , 10 ezren Finnországban, 10 ezren Oroszországban. A lappok száma csökken. Élethalálharcot vívnak a fennmaradásért. Finnországban az elmúlt időszakban megerősödtek a lappellenes nézetek. A felszólaló szerint az északi államok „gyarmati rablógazdálkodást” folytatnak, kiaknázva Észak kincseit, megsemmisítve az ott élő hagyományos kultúrákat.

A szamojéd nyenyecek képviselője elmondta, 42 ezer fő a nyenyecek létszáma. Nyenyec iskolák, média, rádió, TV működnek. Ezeket erősíteni kell.

A moksa mordvinok felszólalója Mordóvia elnökének is üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Mordóviában 72 moksa, 59 erza nyelvű iskola működik. Szaranszkban kiemelten foglalkoznak a mordvin nyelvvel. Említést tett a mordvin származású hírességekről, mint Nyikon pátriárka, vagy Vaszilij Kljucsevszkij történész, s megemlítette, hogy a londoni olimipián a mordvin sportolók 2 aranyérmet szereztek. Ez a kongresszus is új erőt ad a mordvinok számára.

A marik képviselője szerint a finnugor népeknek hasonló problémáik vannak. Pozitív változás, hogy a fiatalok mari nyelven már szégyen nélkül beszélnek, és divatba jött a mari viselet. Mari nemzeti ünnepek alakultak ki. Mari TV és rádióműsorok, szájtok működnek a Mari-El Köztársaság vezetőségének támogatásával.

A manysi küldött magyarul köszöntötte a részvevőket. Kritizálta a hatalmat a teljesületlen ígéretek miatt. Felhívta a figyelmet, hogy csökken a manysiul beszélők száma. Csökkent az iskolák száma is, ma csak 7 manysi tanintézmény működik a központosító törekvések miatt. 372 gyerek tanul manysi nyelven, amit fele annak, ami 2008-ban volt.

A kvén (vagy kven) nép és kultúra eltűnőben van – mondta e népcsoport vezetője. Mindössze heti 12 perc rádióadást biztosítanak a számukra. 30 éve még 8000 ezer ember beszélte a kvén nyelvet. Mára csak pár száz beszélő maradt, és a többségük idős. A norvég hatóságokat azonban ez nem hatja meg. A fiatalok között új, norvég nyelvű kvén kultúra születik. A kvénül beszélőket „szélsőségeseknek” tartják. Holott a norvég nyelvű „kvén” kultúra nem kvén kultúra, hanem a norvég kultúra egyik leágazása – hangsúlyozta a küldött.

A komi-pemjákok köszönetet mondtak a magyar szervezőknek. Mint megjegyezte képviselőjük, nőtt a komi-permják nyelvű kiadványok száma.

A komi küldött részben magyarul szólt a megjelentekhez. Szavai szerint a komi nyelvű irodalom háttérbe szorul. Óriási szerepe volt a buranovói nagyiknak a finnugor ügy szempontjából.

A hantik nevében felszólaló küldött elmondta: a legutóbbi népszámlálás szerint nőtt a hantik száma. A hanti nyelv helyzete is viszonylag stabil. 16 iskolában folyik a hanti oktatása, 1021 tanuló ismerkedik a nyelvvel. Mint megjegyezte, maguktól a népektől is a függ a további sorsuk. Az oktatási törvény szerint a szülők dönthetnek a gyerek oktatási nyelvéről. Jelenleg 10 aspiráns foglalkozik ugor filológiával.

A karélok demográfiai mutatói katasztrofálisak. Az urbanizáció, kivándorlás, természetes asszimiláció ritkítja soraikat. A karéloknak őshonos nép státuszt kell kapniuk. 2013 a karél nyelv éve lesz Karjalában és karél világkongresszusra kerül majd sor.

Az izsórok, képviselője elmondta, mára 266 izsór maradt. Negyedével csökkent az izsórok száma, de nagy munka folyik. Négy izsór könyvet adtak ki az izsórok saját pénzükön, három kötet pedig készülőben van. Ma már erőfeszítést jelent izsórnak lenni, ellentétben a régi, zárt világgal, hiszen annak, aki izsór akar lenni, meg kell tanulni a nyelvet, történelmet, stb.

Az ingermanlandi (inkeri) finnek szószólója oroszul beszélt, hogy a jelenlévő orosz kormányképviselők is értsék szavait. A 2010-es népszámlálás szerint mára csak 12 ezer inkeri finn maradt az egykor 150 ezres közösségből. 2002 és 2010 között 40 %-kal csökkent a finnek száma, akiket úgy lehetne megmenteni, hogy a kis őslakos népek jogaival ruháznák fel őket.

A finnek képviselője a nyelvi identitás fontosságát hangsúlyozta.

Az észtek a magyar „nyelvében él a nemzet” gondolatát helyezték előtérbe. Az észt küldött a finnugor összetartozás fontosságát emelte ki, s emlékeztetett, Észtországban állami ünnepnap a finnugor rokonság ünnepe.

Az erza mordvin küldött szavai szerint erza és moksa nyelvek oktatása jól halad, Szaranszkra pedig rá sem lehet ismerni, annyit fejlődött. A 2010-es népszámlálás szerint jelentősen nőtt a mordvin lakosság Mordóviában. De más oroszországi területeken jelentős a veszteség.

A nganaszan küldött elmondta, a modernizálódással visszaszorul a hagyományos életmód, de a nép képviselői igyekeznek megőrizni a hagyományos kultúrát, folklórt.

A magyarok nevében Pusztay János professzor szólalt fel. Véleménye szerint hasonló a magyarság és az oroszországi finnugor népek helyzete. A magyar nemzet felbomlását vetíti előre az eltérő nyelvhasználatok kialakulása a különböző, magyarok lakta országokban. A magyar nyelv is védelemre szorul, hiányzik a magyar nyelvstratégia, nyelvtörvény. Erkölcsi kötelességünk az oroszországi uráli népek támogatása, feltéve, ha ők is valóban meg akarják őrizni nyelvüket és kultúrájukat. A Collegium Fenno-Ugricum működése révén kidolgozták a tantárgyak terminológiáit a finnugor nyelveken. Pusztay János arra kérte a finnugor népek képviselőit, ne csak szavakban, tettekben is akarják a megmaradást, nyelvük megőrzését.

Németh Zsolt államtitkár felszólalásában a csángók helyzetére hívta fel a figyelmet, amely a finnugor ügy része is.  

Látható tehát, hogy az előadások többsége a nyelvi identitás, nyelviség kérdésével foglalkozott. Hiába nő ugyanis alkalmasint néhány oroszországi finnugor nép létszáma, ha ezen kedvezőnek látszó nemzetiségi adatok mögött fokozott nyelvvesztés észlelhető. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük