A kép a nagyobb, 10 % fölötti ukrajnai kisebbségek megyék szerinti elhelyezkedését mutatja. Négy ukrajnai kisebbség aránya haladja meg a 10 %-ot egyes megyékben: magyar (Kárpátalja), román (Csernovci), krími tatár, orosz (pirossal jelölve).
Az ukrán Rada első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely az orosz, és még 17 másik (köztük a magyar) nyelv státuszát rendezi. E szerint Ukrajnában továbbra is az ukrán az egyetlen hivatalos nyelv. Ám azokban a régiókban (településeken, járásokban, megyékben), ahol egy nemzetiség aránya eléri a 10 %-ot, ott az adott nyelv különleges státuszt kap.
Ennek megfelelően az orosz nyelv regionális nyelvi státuszt kaphat Dnyepropetrovszk, Donyeck, Zaporozsje, Luganszk, Nyikolajev, Odessza, Szumi, Harkov, Csernyigov megyékben, a Krímben, továbbá a főváros Kijevben és Szevasztopolban. Az itt hivatalossá váló orosz nyelv használható az ügyintézés, orvosi ellátás, bírósági ügyek esetén. A magyar nyelv is regionális státuszt kaphat a törvény értelmében Kárpátalján, ahol a magyar lakosság aránya a 2001-es népszámlálás szerint 12 %.
A törvényt a Régiók Pártja támogatta, tiltakozott ellene az ukrán nacionalista ellenzék. Kijevben mintegy háromezer ukrán nacionalista tüntetett, akik ellen könnygázgránátokat is bevetettek a különleges erők, miután megtámadták őket.
Viktor Janukovics ukrán elnök választási kampányában az orosz nyelv államnyelvvé tétele mellett kardoskodott, megválasztása után azonban elállt ettől az ígéretétől. Ehelyett született a mostani, az orosz nyelv szempontjából kompromisszumos nyelvtörvény, amely azonban a többi ukrajnai nyelv számára is jogokat ad.