Vlagyimir Putyin orosz elnök kinevezése után aláírta az Oroszországi Föderáció külpolitikai stratégiáját tartalmazó Ukázt, amely teljes terjedelmében olvasható az elnöki honlapon.
A dokumentum a következő főbb célokat fogalmazza meg az orosz külpolitika számára: olyan külpolitika kialakítása, amely elősegíti Oroszország fejlődését, gazdaságának modernizálását.
Elérni, hogy a nemzetközi jog törvényei legyenek irányadóak a világpolitika formálásában. Az ENSZ szerepének erősítése, hogy az államok közötti kapcsolatok az egyenlőség elvén, a területi integritás tiszteletben tartásával történjenek. Oroszország aktívabb szerepet kíván vállalni az ENSZ békemisszióiban.
Az Ukáz szerint Oroszország a továbbiakban is részt vesz a BRICS, a G20, a G8 és a Sanghaji Együttműködés szervezeteinek munkájában, és együtt kíván működni a globális fenyegetések (terrorizmus, tömegpusztító fegyverek terjedése, kábítószerkereskedelem stb.) elhárításában.
A dokumentum leszögezi, a FÁK-térség az új orosz külpolitika „kulcsfontosságú területe”. Ennek megfelelően célként fogalmazza meg a FÁK államok közötti együttműködés bővítését minden szférában (szociális, gazdasági, humanitárius stb.). Ezen, prioritásnak is tekinthető stratégia további céljai:
– Belarusszal közösen a belorusz-orosz szövetségi állam tevékenységének kiteljesítése.
– Az eurázsiai integráció elmélyítése a Vámunió, az Egységes Gazdasági Térség keretében Oroszország, Belarusz és Kazahsztán részvételével, valamint 2015. január 1-től az Eurázsiai Unió megalakításával, amelyben számítanak az Eurázsiai Gazdasági Társulás, valamint a FÁK tagállamaira is.
– Az ODKB katonai szervezet megerősítése, az operatív reagálás mechanizmusainak kidolgozása a jelenkor kihívásainak megfelelően.
– A Dnyeszter-menti válság rendezésének megoldása a Moldovai Köztársaság területi egységének tiszteletben tartásával, „a Dnyeszter-menti térség különleges státusza esetén”.
– Hegyi Karabah problémájának rendezése, együttműködve a Minszki Csoport, az EBESZ, Franciaország, az USA közreműködésével.
– Abházia és Dél-Oszétia támogatása, biztonságuk szavatolása, hogy ezek a köztársaságok modern és demokratikus államokká váljanak.
Ami az Európai Uniót illeti, a cél, vele együttműködve egy egységes gazdasági és humán térség megteremtése az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. Stratégiai partnerség kialakítása az EU-val, a vízumkényszer eltörlése.
Az ázsiai és Csendes-óceáni térségben a cél Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet gyorsított ütemű gazdasági és szociális fejlesztése. Új biztonságpolitikai rendszer kialakítása, „kollektív és blokkon kívüli alapon”. Az együttműködés elmélyítése a Kínai Népköztársasággal, Indiával, a Vietnámi Szocialista Köztársasággal, a Koreai Köztársasággal, Ausztráliával, Új-Zélanddal és „más kulcsállamokkal”.
Az USA-val való kapcsolatokról szólván, a cél kiszámítható együttműködés megteremtése, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, az egymás ügyeibe be nem avatkozás. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén az egyenlő jogú, diszkriminációktól mentes feltételek megteremtése. Biztonságpolitikai téren a további kölcsönös fegyverzetcsökkentés ütemének összehangolása.
További cél a dokumentum szerint egyebek mellett az orosz diplomáciai jelenlét, az orosz tudományos és kulturális központok számának bővítése, az orosz nyelv terjesztése.
(kremlin.ru)