Egyre több dagesztáni fiatal törekszik Koszovóba és Albániába, hogy muszlim vallási képzésben részesüljön – írja Ruszlan Gerejev mahacskalai politológus. Az okok között szerepel, hogy az arab országok – ahová korábban törekedett a tanulni vágyó észak-kaukázusi muszlim ifjúság – instabillá váltak az „arab tavasz” eseményei után. Az arab országokból visszatérő fiatalokra ráadásul sokszor azonnal gyanús egyénekként tekintettek, ezért is nőhetett meg a „kevésbé veszélyes”  európai muszlim országok népszerűsége.

Koszovóban az elmúlt időszakban muszlim újjászületés észlelhető, ami vonzza az észak-kaukázusi muszlimokat is, de Albánia is népszerű a tanulni vágyók körében.

Koszovó és Dagesztán közelmúltja között kimutathatók hasonlóságok. 1999-ben mindkét régióban hadicselekmények zajlottak, nagyjából ekkor kezdődött az iszlám újjászületés a balkáni és az észak-kaukázusi köztársaságban is. Koszovó és Dagesztán is Európa (a volt Jugoszlávia ill. az Oroszországi Föderáció) egyik legszegényebb régiója: a lakosság több mint fele a szegénységi küszöb alatt él. Magas a munkanélküliség, s bár mindkét terület ásványkincsekben gazdag, főleg a mezőgazdasági jellegű régiókról van szó.

A Balkánon, akárcsak az Észak-Kaukázusban, egyre nő a muszlim szélsőségesek támogatottsága. Koszovó a bázisa a szélsőséges muszlim szervezeteknek, melyek hatása átterjed a volt Jugoszlávia más, muszlimok lakta területeire (Szandzsák, Bosznia-Hercegovina), sőt, Európa centrumországainak muszlim közösségeire is.

(regnum.ru)