Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök interjút adott a három orosz föderális tévé csatornának, melyben jövőre vonatkozó (elnöki) terveiről kérdezhették a kormányfőt az újságírók.
Arra a kérdésre válaszolva, miért tér vissza az elnöki székbe, Putyin úgy felelt, ő soha nem akart elnök lenni, és soha nem törekedett arra, hogy államfő legyen. Putyin elmondta, nem igaz, hogy nem lesz választás visszatérése esetén: kritikusainak azt ajánlotta, alkossanak saját, konkurenciaképes programot.
A kormányfő bírálta a baloldali ellenzéket, melynek képviselői azt állítják, a mostani helyzet mindennél rosszabb. Putyin szerint viszont éppen ezen politikai erő vitte csődbe Oroszországot az 1980-as évek végén, amikor az áruhiány miatt jegyrendszert kellett bevezetni. Ez a politikai erő volt az, amely „a fürdővízzel (politikai monopólium, rossz gazdaságpolitika) együtt kiöntötte a gyereket is” és megengedte az ország széthullását. Akkor is sokan azt mondták, ennél rosszabb már nem lehet, mire következtek a 1990-es évek, a szociális szféra teljes megsemmisülése, az az időszak, amikor nem utalták ki a fizetéseket, nyugdíjakat, eluralkodott a bűnözés, és polgárháború zajlott Oroszországban.
Kritikusai szerint Putyin visszatérésével visszatér az országba a „brezsnyevizmus”. Az orosz miniszterelnök Rooseveltet és Helmut Kohlt hozta fel példaként, akik hosszú évekig, adminisztratív korlátozás élén maradhattak országaik élén, de ez nem jelenti azt, hogy az USA vagy Németország ne lennének demokratikusak.
Ami a jövőt illeti, Putyin elmondta, a cél a demokratikus alapok megerősítése, a gazdaság diverzifikálása, az életszínvonal javítása. Putyin szerint a demokratikus intézményrendszer fejlődése nélkül Oroszország felvirágzása is elképzelhetetlen.
Külpolitikai kérdésekről szólván Putyin Kínát Oroszország megbízható és stratégiai partnerének nevezte. Az Eurázsiai Unióról, illetve a posztszovjet integrációs törekvésekről (Egységes Gazdasági Övezet) szólván (kérdés: ez tekinthető-e orosz birodalmi projektnek) Putyin elmondta: a kezdeményezés Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől származik még 2002-ből. Ez nem jelenti a Szovjetunió visszaállítását, s ebben nem is érdekelt Oroszország, mivel ez fölösleges terhet jelentene Moszkva számára. Ami pedig az állítólagos orosz birodalmi törekvéseket illeti, Putyin emlékeztetett, ma Brüsszel több kötelezően végrehajtandó rendelkezést ír elő az EU tagállamai számára, mint egykor a Szovjetunió a tagköztársaságainak. Míg az EU integrációja példátlan szélességet ért el, Oroszországot birodalmi ambíciókkal vádolják. Foglalkozzanak inkább a maguk dolgával – üzente Putyin, aki mindazonáltal az EU-val való partneri együttműködés mellett foglalt állást. Az orosz kormányfő szerint Oroszország védeni fogja nemzeti érdekeit, de nem törekszik „világcsendőri” szerepre.
Az orosz gazdaság jövőjét illetően Putyin évi legalább 6 %-os növekedést tart elfogadhatónak az ország számára. A válság pozitív hozadéka volt, hogy megkezdődött az orosz gazdaság diverzifikációja, ezen felül az inflációt is sikerült visszaszorítani.
Putyin néhány figyelmet érdemlő „elszólást” is tett az interjú során, az egyik legérdekesebb, hogy a Szovjetunió kapcsán azt mondta „Mi a Szovjetunió? Ez Oroszország, csak más néven.”
(premier.gov.ru)