Az Európai Parlament a napokban megvitatja azt az alapdokumentumot, amely az EU és Ukrajna közti kapcsolatok jövőbeni jellegét határozza meg. A dokumentumot a lengyel EU-parlamenti képviselő Ryszard Legutko jegyzi, és az EP Külügyi Bizottsága már jóváhagyta. A lengyel politikus szerint történelmi dokumentumról van szó, még soha nem fordult elő ugyanis, hogy Brüsszel és egy, az EU-n kívüli ország ilyen szoros megállapodást kötött volna.
A dokumentum szerint „Moszkva nyomást gyakorol Ukrajnára”, mivel Oroszország abban érdekelt, hogy Kijev a belorusz-orosz-kazah Vámszövetségbe lépjen be, és ne alkosson szabadkereskedelmi zónát az EU-val.
Az EP szerint az ukrán – EU szabadkereskedelmi övezet létrehozása modernizálná az ukrán ipart és mezőgazdaságot, ezért mielőbbi elfogadását és ratifikálását javasolják.
Annál is inkább, mivel Brüsszel nem szeretné, ha Kijev Oroszország felé közeledne. Hogy Ukrajna mégse Oroszországot válassza, az EU-nak különböző kedvezményeket kellene nyújtania a kelet-európai ország számára, többek között világos ígéretet nyújtania a vízumkényszer eltörlésére, és ukrán diákok számára ösztöndíjakat biztosítani az EU-ban.
Ami pedig a Timosenko-ügyet illeti, nos, a dolgot jelek szerint sokan készek elfelejteni, ha Ukrajna valóban az EU-s integrációt választja. Alexander Mirksky lett EU-képviselő szerint például a Timosenko-ügyet egyáltalán nem szabad felhozni az EU és Ukrajna megállapodása közben.
Az elmúlt napokban tehát radikális változás észlelhető az európai – ukrán kapcsolatok házatáján, főleg azt követően, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök kijelentette, Ukrajna nem lép be az orosz-belorusz-kazah Vámszövetségbe, és az EU-s integrációt választja. Úgy tűnik, Brüsszel a geopolitikai térnyerés fejében hajlandó szemet hunyni Julia Timosenko bebörtönzése felett, és ezúttal reális lépéseket is tesz annak érdekében, hogy Ukrajna Oroszország helyett az európai integrációt válassza.
Hogy milyen előnyök várnak Ukrajnára az EU – ukrán szabadkereskedelmi zóna megvalósulása esetén? Ukrajna előtt egy több százmilliós piac nyílik meg; egyszerűsödik a vámprocedúra; konkurencia jelenik meg az ukrán piacon, amely stimulálhatja a növekedést, letörheti a monopóliumokat; megélénkül a nyugati kereskedelem; technológiai modernizáció következik be.
A hátrányok pedig: 500 dolláros gázár, az ukrán mezőgazdaság megroggyanása a magas állami dotációkkal támogatott nyugat-európai mezőgazdasági termékekkel folytatott egyenlőtlen versenyben; importáruk dömpingje miatt az ukrajnai termelés visszaszorulása; a magas hozzáadott értéket képviselő termékek visszaszorulása – azaz a neokolonizáció Közép-Kelet-Európában már „bevált” formája.
Szeptember 30-án kerül sor Varsóban a Keleti Partnerség program következő találkozójára, ahol az EU és hat posztszovjet állam (Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) képviselői találkoznak, ezen az EU további segítséget ígér ezen országoknak az európai integrációhoz.