Miközben Oroszország és Belarusz viszonyát egy újabb botrány borzolja, miután fizetési hátralék miatt az Inter RAO JEESZ lekapcsolta a köztársaságba menő áramot, a Független Belorusz Szociális-Gazdasági és Politikai Kutatóintézet felmérése szerint az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott a beloruszok viszonyulása Oroszországhoz.
Míg tíz évvel ezelőtt a beloruszok 80 %-a támogatta volna, hogy az ország beolvadjon Oroszországba, jelenleg ez az arány „csak” 31,4 %, viszont kategorikusan ellenzi az összeolvadást a megkérdezettek 47,8 %-a. Kimutatható, hogy évről évre csökken azok aránya, akik Oroszországgal együtt képzelik el Belarusz jövőjét.
Oroszországnál ma már az EU is népszerűbb Belaruszban. Ha a között kellene választani, kivel működjön együtt az ország, a megkérdezettek 44,5 %-a Brüsszelt támogatná, és csak 36,5 % Moszkvát.
Viktor Gyemidov belorusz politológus szerint a közvélemény változásán érződik Lukasenko oroszellenes retorikájának hatása. 1994 és 1998 között szavakban még Lukasenko elnök volt az Oroszországgal való egyesülés legfőbb támogatója, mivel akkor még arra is esélye lehetett a belorusz elnöknek, hogy a belorusz-orosz szövetségi állam egyik fő irányítójává váljon.
Vlagyimir Putyin hatalomra jutását követően Lukasenko oroszországi politikai ambíciói szertefoszlottak. Ettől kezdve Lukasenko a belorusz függetlenség fő szószólója lett, s aktívan bírálta az orosz politikai vezetést.
Belarusz és Oroszország viszonya azóta is hektikusan alakul. Tavaly különösen megromlott a belorusz-orosz viszony, ám a decemberi, zavargásokkal járó választások után Minszk és Moszkva újra egymásra talált. Lukasenko akkor minden eddiginél jobb belorusz-orosz viszonyt ígért, ám az elmúlt hetekben ismét megélénkültek a belorusz vezetés Oroszországot bíráló nyilatkozatai. Közben a gazdasági válságba került Belarusz 3 milliárd dolláros orosz hitelt vár, amit viszont Moszkva „gazdasági reformokhoz”, azaz oroszokat előnyben részesítő privatizációhoz köt.
(gazeta.ru)