Grúziában, az ún. „Szabadság Charta” nevű dokumentumban, kelet-európai mintára, egyenlőségjelet tettek a szovjet és a náci szimbolika közé, s elfogadták a lusztrációs törvényt, ami megtiltja a szovjet korszakban titkosszolgálati és pártfunkciókat ellátó személyek számára, hogy magas rangú állami hivatalt viselhessenek (a nemzetbiztonsági szerveknél, a kormányban, az elnöki hivatalban, a parlamenti apparátusban tevékenykedhessenek). A lusztrációs törvény kiterjed azokra is, akik 1989. április 9. (a Vörös Hadsereg hadsereg által vérbe fojtott tbiliszi szovjetellenes tüntetés napja) után „titkos kapcsolatot tartottak fenn valamely külföldi ország hírszerzésével”
A törvény szerint az egykori titkosszolgálati munkatársak csak azt követően jelöltethetik magukat választásokon, ha előtte minden, a KGB-s múltjukra vonatkozó adatot a nyilvánosság elé tártak.
A lusztrációs törvény alá eső személyeknek egy hónapjuk van arra, hogy a törvény életbe lépése után elhagyják posztjukat. Ha ezt nem teszik meg, egy erre a feladatra létrejövő kormánybizottság publikálni fogja a szovjet korszakban végzett tevékenységük részleteit.
A „Szabadság Charta” előterjesztője az ellenzéki „Erős Grúzia” párt volt, amit viszont támogatott a Szaakasvilihez hű parlamenti többség.
Ezen felül Grúziában betiltják, hogy bármilyen geográfiai elnevezés egykori szovjet, vagy kommunista személy nevét viselje. A szovjet korszakban létrehozott „kultikus emlékhelyek, emlékművek, utcanevek” átnevezése és elbontása is a már említett bizottság hatáskörébe tartozik. A kommunista korszakban létrehozott emlékművek egy része az ún. „Megszállás múzeumában” kap majd helyet.
A Szaakasvili-rezsim ezzel folytatja a már korábban megkezdett deszovjetizációs politikát, tavaly nyáron például a Grúziában mindezidáig meglévő Sztálin-szobrokat bontották le tömegesen.
(gazeta.ru)