Idén első alkalommal adták át Oroszországban az 1995-ben meggyilkolt legendás orosz újságíró, Vlagyiszlav Lisztyev emlékére alapított díjat. Az elismerés Leonyid Parfjonov újságírónak jutott. Parfjonov korábban a Russzkij Newsweek c. hetilap főszerkesztője volt, s népszerű televíziós történelmi sorozatok (a szovjet múltat 1961-től bemutató „Namednyi” és az Orosz Birodalom történetét feldolgozó „Rosszijszkaja imperija”) alkotójaként is ismert.
Parfjonov a díjátadó ünnepségen erősen kritikus jellegű beszédet tartott az orosz televíziózás helyzetéről. Elmondása szerint a 2000-es évek elején az oligarchák elleni harc és a csecsenföldi antiterrorista operáció ürügyén az országos TV csatornák állami ellenőrzés alá kerültek. A televíziózás hatalmi eszközzé változott, az egyes információk és adások csak akkor kerülhettek be a TV-be, ha azok megfeleltek a hatalom érdekeinek. A Jurij Luzskov moszkvai polgármester leváltását megelőző – a föderális csatornák által gerjesztett – sajtókampány a legutóbbi példája annak, hogy használja a hatalom saját céljai érdekében a TV csatornáit.
Ebből következően az újságírók Oroszországban a hatalmi rendszer kiszolgálóivá váltak, mintegy állami bürokratákká. Ha a független lapokat nézzük, s ezek tudósításait hasonlítjuk össze az állami TV-csatornák képével, mintha két külön Oroszországot látnánk. A hatalom pedig nem nagyon tűri a független médiumokat. Borisz Grizlov, a hatalmi párt egyik első embere például szinte a terroristákkal hozta közös nevezőre a Vedomosztyi című lapot.
Az országos szórású TV-csatornáknak nincsen egyetlen kritikus, vagy szkeptikus megjegyzése sem Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev tevékenységéről. Azaz a jelenlegi hatalommal elégedetlen csoportok – az orosz társadalom mintegy negyede – nem hallathatja hangját ezeken a fórumokon, ahol az orosz hatalom kizárólag mint valami jóságos patrónus jelenik meg.
A mostani orosz televíziózás a szovjet korszakot idézi – véli Parfjonov, amikor a riportokot felváltják a protokolláris tudósítások, és kánonná váló képi elemekkel operálnak (az elnök, ill. miniszterelnök fogadja a régió vezetőjét; a nép ünnepel; nemzetközi konferencián az elnök stb.). Ezek nem „újságok”, ezek „régiségek” (nye novosztyi, a sztárosztyi) – mondta Parfjonov.
Az újságíró szerint az orosz lakosság legaktívabb része éppen ezért ma már elfordult a televíziótól, miközben azt látják, hogy a „gondolkodó” újságírókat megverik (Parfjonov beszéde elején a nemrég megvert Oleg Kasin újságíró esetét idézte). De az újságírókat nem azért verik, amit írtak, hanem amit kiolvasni vélnek írásaikból – fejezte be beszédét Leonyid Parfjonov.
Leonyid Parfjonov beszéde teljes terjedelemben megtekinthető itt.