Szeptember 5-én Moldova lakói arról szavazhattak, hogy közvetlenül válasszák-e meg az ország államfőjét. A kérdésre csak „igennel” és „nemmel” lehetett szavazni, a szavazás érvényességéhez a választók harmadának kellett volna megjelennie, de – mivel a kommunisták bojkottra hívtak föl – csak 29,67 %-os volt a részvételi arány.
Moldovában azt követően mélyült el az alkotmányos válság, hogy 2009-ben a parlament kétszer sem tudott elnököt választani. Az alkotmány szerint Mihai Ghimpu ideiglenes elnöknek június 16-án (azaz a legutóbbi választásokat követően egy évvel) fel kellett volna oszlatnia parlamentet és új választásokat kiírnia. Ez nem következett be, attól félve, hogy alkotmánymódosítás nélküli választások esetén megismétlődik a tavalyi krízis, s ez indokolta a népszavazás kiírását.
A népszavazás kudarca után az államfő feloszlatja a parlamentet és új választást ír ki.
Vitalij Andrijevszkij moldáviai politikai elemző szerint a referendum bizalmi szavazás volt a románbarát kormánykoalíció tevékenységéről, amit az elvesztett.
(gazeta)