Józef Zycinsky lublini érsek kezdeményezésére lengyel értelmiségiek, papok, közszereplők felhívást tettek közzé, amelyben arra szólítanak fel, hogy a lengyel-orosz megbékélés jegyében május 9-én mindenki menjen el egy szovjet katonai temetőbe, és gyújtson gyertyát.
A Gazeta Wyborcza kommentárja megjegyzi, Lengyelország földjében sok ezer szovjet katona nyugszik, akik 1944-1945 folyamán estek el, Berlin felé haladva, a hazájukért harcolva. Nemcsak parancsszóra küzdöttek a németekkel, de az igazság is az ő oldalukon volt: meggyilkolt családtagjaikért, felégetett falvaikért, elpusztított városaikért harcoltak.
32 ezer szovjet katona fekszik Braniewóban, 22 ezer Varsóban, 11 ezer Bielsko Bialában, 8 ezer Boroszlóban. A rokonok, hozzátartozók mai napig felkeresik ezeket a sírokat, de csak ritkán találnak ezeken friss virágokat, gyertyákat.
Ma Lengyelországban sokan úgy gondolják, a szovjet katona „nem felszabadító, hanem megszálló volt, a kommunizmust hozta szuronyain, aztán itt maradt földünkön. Minek is gondoskodjunk emlékéről?
– Azért, mert a többségük egyszerű ember volt, Berlin felé haladva a szabadságról álmodtak, és nem a sztálini ideálokról.” – mondja Józef Zycinsky lublini érsek.
Az érsek felhívásához sokan csatlakoztak, Tadeusz Mazowiecki volt miniszterelnök, Wislawa Szymborska költő, Maria Janion irodalomtudós. Internetes portált hoztak létre, ahol a csatlakozni vágyók jelentkezését várják.
Andrzej Wajda filmrendező is a kezdeményezés mellé állt, mint a Gazeta Wyborczának elmondta, a „szovjet katonák jó ügyért harcoltak, ami a mi ügyünk is.” Szerinte mindent meg kell tenni a lengyel-orosz megbékélés előmozdítása ügyében, s le kell számolni az előítéletekkel. Hiszen Katyn sem az egyszerű orosz emberek bűne, hanem a sztálini rezsimé. „Nem szeretném, ha még évtizedekkel a háború vége után is az orosz embereket tennénk felelőssé a kommunizmusért.” – jelentette ki az ismert lengyel rendező, aki május 9-én maga is gyertyát gyújt majd egy szovjet katona sírjánál.
(Polskie swiatelko dla Rosjan, wyborcza.pl.)