Andrej Illarionov közgazdász szerint az Oroszországban 1992-től vezető pozícióba kerülő, Anatolij Csubajsz és Jegor Gajdar nevével fémjelezhető neoliberális közgazdászok tevékenysége rendkívüli károkat okozott az országnak. Bár ők maguk – okkal vagy ok nélkül – minden rossz forrásaként a szovjet rendszert – Gorbacsovot – igyekeztek feltüntetni, cselekedeteik semmivel nem voltak jobbak, mint a sokat szidott elődöké.
Az 1991-es éve kapcsán gyakran hangzik el az „adósságkatasztrófa” kifejezés, ami, úgymond behatárolta a leendő orosz vezetés mozgásterét, az erre vonatkozó, közön-kézen forgó adatok azonban hamisak – állítja Illarionov.
Eszerint 1992. január elsején a Szovjetunió (Oroszország) külső adóssága 123,8 milliárd dollár volt. Ez az adat Jegor Gajdartól származik, azzal a megjegyzéssel, hogy a 1980-as évek elején a Szovjetuniónak alig volt adóssága, és az eladósodás főleg a gorbacsovi évek számlájára írható.
A valóságban azonban nem 123,8, hanem 67,8 milliárd dollár volt a Szovjetunió adóssága az összeomlás pillanatában, azaz 56 milliárddal kevesebb, mint ahogy az a gajdari mítoszban szerepel. A Világbank által kiadott World Debt Tables legalábbis ezeket az adatokat tartalmazza. A táblázatból az is kiderül, hogy 1990-es dolláron számolva mennyi volt a Szovjetunió, majd Oroszország GDP-je, illetve az adósság mértéke a GDP-hez viszonyítva.
A táblázatból látszik, hogy a Szovjetunió adóssága valóban jelentősen nőtt 1985 után, és a független Oroszország is – magára vállalva az összes szovjet adósságot – jelentős adósságteherrel kezdte meg önálló létét, de ez még mindig messze volt attól, hogy „adósságkatasztrófáról” lehessen beszélni.
Továbbá, az „adósságkatasztrófára” úgy reagált 1992 után az orosz gazdasági vezetés, hogy tovább növelte az adósságot. Olyan ütemben nőtt a 1990-es években az orosz adósság – és csökkent a GDP – hogy 1998-ra az adósság GDP-hez viszonyított aránya csaknem a négyszeresére növekedett (6,2 %-ról 23,5 %-ra, 67,8 milliárd dollárról 155,5 milliárd dollárra). A táblázatból az is kiderül, hogy Csubajsz és Gajdar erőteljesebb tempóban adósították el Oroszországot, mint ezt a szovjet vezetés tette.
Következésképpen, a Gorbacsov-Rizskov-Pavlov által folytatott felelőtlen gazdaságpolitikát joggal illetheti kritika. Azonban amit a Gajdar-Csubajsz csapat művelt, az jóval felelőtlenebb volt, mint amit a minden bűn atyjaként elkönyvelt Gorbacsov tett.
(Andrej Illarionov: „Dolgovaja katasztrofa 1991 goda”, aillarionov.com)