1941 nyarán a Vörös Hadsereg – annak ellenére, hogy fegyverzete korszerűbb volt, mint a németeké – óriási vereséget szenvedett el a Szovjetunióba törő németektől és szövetségeseitől. A hatalmas vereség oka ma is tudományos viták tárgyát képezik, de talán azok járnak legközelebb az igazsághoz, akik szerint a háborút mégsem tankok és repülők vívják, hanem emberek (a Vörös Hadsereg sok helyen hősies harcot folytatott az agresszorok ellen, de számos forrás tesz említést pánikszerű menekülésről, elhagyott tankokról, fegyverzetről is). A Pravda 1941-es nyári számai sokáig nem adtak reális képet a katasztrófa valódi méretéről.
A Pravda 1941. augusztus 4-én a néhány nappal korábban megkötött szovjet-lengyel megállapodást köszönti vezércikkében. A lap szerint a szovjet nép segítő kezet nyújtott a hitlerizmus egyik első áldozatának, a lengyel népnek. Vannak azonban bizonyos nézeteltérések a két fél között (összefüggésben Lengyelország 1939 őszi német-szovjet felosztásával). Władisław Sikorski, a londoni lengyel emigráns kormány vezetője párhuzamot vont 1795, Lengyelország felosztása és 1939 között. Ez helytelen, állapítja meg a Pravda, mert a Szovjetunió, ellentétben az Orosz Birodalommal, csak testvéri segítséget nyújtott a belorusz és ukrán népnek, és a Szovjetunió helyes politikát folytatott, amikor nem engedte át Lvovot és Bresztet a németeknek. A vezércikk megjegyzi, a lengyel-szovjet megállapodás értelmében a lengyel-szovjet határ kérdése nyitott.
Augusztus 5-én éjjel német bombázók repülnek Moszkva fölé, s néhány találat el is éri a szovjet főváros épületeit (augusztus 6.). Ezekben a napokban a szovjet légierő is végrehajt néhány támadást Berlin ellen.
A lap augusztus 9-én a lvovi pogromról ad hírt. A Pravda interpretációja szerint a pogromot „szovjet dolgozók” ellen hajtották végre.
Augusztus 11-én újabb cikk jelenik meg a Belorusszia és Ukrajna területén elkövetett fasiszta mészárlásokról. A cikk szerint a megszállók tömegesen végzik ki a civil lakosságot, köztük gyerekeket. A hasonló jellegű cikkek a következő napokban rendszeressé válnak.
Augusztus 17-én a szovjetunióbeli örmények felhívását teszik közzé, akik a világ örménységéhez fordulnak segítségért a megszállók elleni harcban.
Augusztus 23-án a Pravda vezércikke a háború eltelt két hónapját összegzi. Eszerint a németek villámháborús terve kudarcot vallott, miközben óriási veszteségeket szenvedtek el. A cikk nyilvánvalóan túlzó adatokat közölve azt állítja, a németek eddig elvesztettek 8000 tankot, 7200 repülőgépet, 2 millió embert (halottakban, sebesültekben, fogságba esettekben). Ezzel szemben a szovjet veszteségek: 5500 tank, 4500 repülőgép, 150 ezer halott, 440 ezer sebesült, 110 ezer eltűnt.
Augusztus 26-án azt közli a Pravda, hogy Iránban fokozott német hírszerző tevékenység zajlik, aminek kapcsán a szovjet kormány már augusztus elején figyelmeztette Teheránt. Mivel nem történt előrelépés ez ügyben, a Szovjetunió az 1921-ben megkötött iráni-szovjet szerződés alapján, önvédelmi célból, csapatokat vezényel Iránba. Ezzel megkezdődik Irán szovjet-brit megszállása.
A viszonylag érdektelen szeptember után október közepétől megváltozik a Pravda tónusa. A németek lassan elérték Moszkvát.
Október 15-én a Pravda címlapján – első alkalommal a háború kitörése óta – a kétségbeesés jelei észlelhetők. Ha az eddigi Pravda-számok a szovjet katonai sikerektől voltak hangosak, most hirtelen – a vjazmai vereség után, melynek során a Vörös Hadsereg mintegy 1 millió embert vesztett, és megnyílt az út a németek számára Moszkva felé – megváltozik a kép. A propagandát felváltja az aggodalom: „A fasiszták véres hordái hazánk létfontosságú központja, Moszkva felé kúsznak, törnek. Megállítani és szétzúzni a halálos ellenséget.” Más forrásokból is ismert, hogy ezekben az októberi napokban a szovjetek helyzete kritikussá vált. Ezekből a napokból fennmaradtak előre kinyomtatott szovjet röplapok, melyeken azt közölték (volna), hogy Moszkvát kénytelenek voltak feladni, de a főváros elvesztése nem jelenti a háború végét…Ezen a napon Levitan, a szovjet rádióbemondó azt közölte, a németek áttörték a frontot. Moszkvában pánik tört ki, a pártvezetés a rádión keresztül nyugtatja a lakosságot, Moszkva védelme biztos alapokon áll.
Október 20-án megjelenik az Állami Védelmi Tanács (GKO) parancsa, miszerint Sztálin ostromállapotot rendelt el Moszkvában. 12 és 5 óra között kijárási tilalom lép életbe a fővárosban. A parancs szerint „a provokátorokat, spionokat és az ellenség egyéb ügynökeit, akik megsértik a rendet, helyben agyonlőni.”
Október 31-én közzéteszik – mint minden évben – a párt Központi Bizottsága által a november 7-i ünnepségre ajánlott jelszavakat. Ezek között – a „Le a hitleristákkal!”, „Le a német imperializmussal!” jellegűek mellett – néhány érdekesebb is olvasható, úgy mint: „Üdvözlet az elnyomott szláv népeknek, melyek a szabadságért és a függetlenségért harcolnak a német, olasz és magyar rablók és imperialisták ellen!”
A jelszavak Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat is éltetik.
(kép: russiainphoto.ru)