1941 tragikus évét január 1-jén a Pravda vezércikke az előző év sikereinek ismertetésével kezdte. 1940-ben a Szovjetunió lakossága 193 millió főre emelkedett. Felszabadult Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Bukovina, Besszarábia, megalakult a Moldáv SzSzK és a Karél-Finn SzSzK.

Mindazonáltal az 1941-es év nem ígérkezik könnyűnek – bocsátja előre helyesen a pártlap. A kapitalista világ háborúzik és fegyverkezik. Ezért az 1941-es év azt követeli, hogy az ország védelmi szükségletei legyenek az első helyen. Hosszútávon pedig „a cél utolérni és lehagyni (dognaty i peregnaty – mint ezt később Ny. Sz. Hruscsov is hangoztatta, pontosan ugyanezekkel a szavakkal) a fő kapitalista országokat gazdasági tekintetben”.

Január 10-én újabb szovjet-német megállapodásra került sor. Ezt a Pravda január 11-én közli. A megállapodás rögzíti a német-szovjet határt és lehetővé teszi a Baltikumból a németek kitelepülését Németországba. A balti németeknek két és fél hónap áll rendelkezésükre, hogy döntsenek esetleges távozásukról Németországba.

A Pravda vezércikke a német-szovjet megállapodást a szovjet külpolitika újabb sikereként értékeli, megjegyezve, az ellenségnek nem sikerült éket verni a Szovjetunió és Németország közé.

1941 első hetei viszonylag unalmasan csordogáltak, ha csak a Pravda cikkeit vesszük alapul. A lanyhuló angliai csata eseményeit nem tartotta különösen fontosnak a szovjet pártlap.

Február 10-én aztán egy érdekes cikk jelenik meg a lap 2. oldalán a rosztovi pártszervezet egyik vezetőjétől (A. Gondkin). Az írás szerzője szerint egy leningrádi történész, bizonyos Valerij Nyikolajevics Toporov Kiszlovodszkban tartott előadást A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája címmel. Az éber Gondkin elvtárs szerint Toporov előadása „elavult anyagokat” tartalmazott – feltételezhetően németellenes tartalmú lehetett. Toporov azzal hencegett az előadás során, hogy tudja, az „egyes államok” mikor fognak belépni a háborúba, s hogy erről anyagok is a rendelkezésére állnak. „Minden lektornak, aki a nemzetközi helyzetről tart előadást, különös gonddal kell készülnie. Minden elkövetett hiba ebben a kérdésben óriási károkat tud okozni éppen most.” – olvasható a cikk következtetése.

Április 5-én szovjet-jugoszláv barátsági egyezményt írtak alá. Az eseményről április 6-án tudósító Pravda által közölt dokumentum szerint ha az egyik felet támadás éri, a másik fél fenntartja vele a baráti kapcsolatokat.

A Szovjetunióval kötött barátsági egyezmény már nem tudta megmenteni Jugoszláviát. A Pravda mindenesetre meglehetősen szenvtelenül, tárgyilagosan, felháborodás nélkül tudósított a legújabb szövetségese elleni német-olasz-bulgár-magyar támadásról.

Jugoszláviánál sokkal fontosabb volt Japán. 1941. április 12-én Sztálin személyesen fogadta a Moszkvába érkező Macuoka japán külügyminisztert. Erről a Pravda április 13-án számol be: hosszú „hallgatás” után Sztálin ismét aktív szereplőként jelent meg a lapban.  

Április 13-án a Szovjetunió a Háromhatalmi egyezményben részt vevő Japánnal kötött semlegességi egyezményt. Ennek értelmében a két ország békés kapcsolatokra törekszik egymással, tiszteletben tartja a másik területét, és semlegességet vállal, amennyiben támadás éri a másikat (április 14.). Ez a szerződés kétségtelenül döntő jelentőségű volt a mintegy két hónappal kezdődő háború szempontjából.

Ezt követően Sztálin is sokkal aktívabbá válik. 1941. május 5-én beszédet tartott a katonai akadémia végzős hallgatói előtt. Május 6-án a Pravda címoldalon, fotóval számol be az eseményről. Sztálin beszédéről csak annyit jegyez meg: „Sztálin elvtárs felszólalásában ismertette azokat a mélyreható változásokat, melyek az elmúlt években zajlottak a Vörös Hadseregben, és kihangsúlyozta, hogy a Vörös Hadsereget a jelenkori háború tapasztalatai alapján szervezték át és fegyverezték fel.”

A lap vezércikke Üdvözlet a katonai akadémiák végzőseinek címmel arról írt, hogy Európa dolgozói a Munkás-Paraszt Vörös Hadseregben látják a béke zálogát és minden váratlan helyzetre fel kell készülni (ma már tudjuk, hogy a szovjet hírszerzés pontos információkkal rendelkezett a német-szovjet határon zajló német háborús előkészületekről).

Másnap, 1941. május 6-án Molotovot, kérésének eleget téve, felmentik a Népbiztosok Tanácsa elnöki tisztségből. A helyét I. V. Sztálin foglalja el. Molotov megmarad külügyi népbiztosnak, valamint a kormányfő helyettesének.

Május 6-án Moszkvába érkezett Ana Pauker romániai kommunista politkus. A Kijevi pályaudvaron Rákosi Mátyás és Weinberger (Vas) Zoltán fogadták Paukert.

Május 8-án a Pravda 5. oldalán cikket közöltek a budapesti vásárról, ahol a szovjet pavilon óriási sikert aratott.

Alig több mint egy hónap maradt a Szovjetunió elleni német agresszió kezdetéig. 

(kép: russiainphoto.ru)