1940 első hónapjai még a „furcsa háború” jegyében teltek Nyugat-Európában. A Pravda 1940 januári számai szinte alig írtak e „furcsa háború” eseményeiről. A Finnország elleni háborúról is alig esett szó, viszont a szovjet pártlap folyamatosan közölte a Vörös Hadseregben érdemeket szerzett katonák fotóit és kitüntetéseit.
Február szintén viszonylag eseménytelenül zajlott. Figyelmet érdemel a tudósítás Vilhelms Munters (1898 – 1967) lett külügyminiszter rigai egyetemen tartott előadásáról (február 14.). Munters a lett-szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezmény mellett érvelt – legalábbis a tudósítás szerint. Mint megjegyezte, az egyezménynek hála Lettország elkerülte a háborút, a Szovjetunió pedig nem avatkozik be Lettország belügyeibe.
Február 11-én a Szovjetunió és Németország újabb gazdasági megállapodást kötnek. Ezt a Pravda február 18-án kommentálja. Eszerint az egyezmény megfelel mindkét fél érdekeinek.
Február 26-án a Pravda kemény bírálatot fogalmaz meg a nyugati sajtóval szemben, amely a „fehér finnek” pártjára állt a szovjet-finn háborúban. A lap szerint a Finnország pártjára álló nyugati sajtótermékek háborús uszítók.
Március 12-én a Szovjetunió és Finnország békét kötöttek. A Pravda szerint a békemegállapodás a Szovjetunió győzelmének tekinthető, hiszen az ország elérte, amit akart (március 13.). A Szovjetunió megszerezte a Karéliai-földszorost Viipuri (Viborg) városával, bizonyos lapp területeket és a Petsamo-félszigetből részeket. Március 30-án Molotov ismét előadást tartott a szovjet külpolitikáról a Legfelső Tanács ülésén. A külügyi népbiztos megismételte: Anglia és Franciaország felelősek a Németország elleni háborúért, Finnországot pedig a Szovjetunió ellen akarták felhasználni. „Az új, jó szovjet-német kapcsolatok a gyakorlatban is szilárdnak bizonyultak a volt Lengyelországban zajlott események kapcsán.” – jelentette ki Molotov. Anglia és Franciaország viszont ellenségesen viszonyulnak a Szovjetunióhoz. Ami a finn háborút illeti, Molotov beszámolója szerint a finnek sok száz erődöt építettek ki a határon, ez késleltette a hadműveleteket. A háború jogos volt a népbiztos szerint, mert a finnek háborús felvonulóterepet készítettek elő a Szovjetunió ellen. A veszteségek: a Szovjetunió 48 745 embert veszített (halottakban), Finnország legalább 60 ezret (Pravda, 1940. március 31.). Valójában az agresszor Szovjetunió veszteségei halottakban 70 ezer fölött voltak, de Finnország is több mint 25 ezer halottat veszített ebben a háborúban.
1940 tavaszán, közvetlenül a Finnország elleni háború után, létrehozták a Szovjetunió 12. köztársaságát, a Karél-Finn SzSzK-t, a korábbi karél autonómia helyén, hozzácsatolva a Finnországtól megszerzett területeket. A karél-finn-kérdésről Andrej Zsdanov tartott előadást március 31-én.
Zsdanov elmondta, Karélia óriási fejlődésen ment keresztül a szovjethatalom évei alatt. Gyárak, iskolák épültek, általánossá vált az írni-olvasni tudás. A Karél-Finn SzSzK megalapítását az új finnországi területek megszerzése indokolta. „A finn és a karél népet vérségi és faji-nemzetiségi kötelékek kötik össze.” – mondja Zsdanov.
Ugyanezen a napon Molotov Szmolenszkben tartott előadást a szovjet külpolitikáról. A szmolenszki dolgozók a következő határozatot fogadták el: „Az ellenség soha nem fog földünkön járni. Dicső Vörös Hadseregünk a fehér finnekkel szemben vívott harcában az egész világnak demonstrálta a 183 milliós nép hatalmas, legyőzhetetlen erejét. Erre az erőre támaszkodva, a továbbiakban is békés politikát folytatnunk, és minden háborús uszítót irgalom nélkül letörünk. Egyetértve a szovjet kormány békés politikájával, arra kérjük, minden rendelkezésére álló eszközzel leplezze le a háborús uszítókat.”
Áprilisban felgyorsulnak az események a nyugati fronton, Dánia és Norvégia német megszállásával, amiről csak a hátsó lapokon, szigorúan semleges tónusban számol be a Pravda.
Májusban megkezdődik a német offenzíva Franciaország (Belgium, Hollandia) ellen. A Pravda cikkei a fejleményekről semleges, alkalmasint inkább németbarát hangvételűek. Pl. május 29-én arról jelenik meg hír a lapban, hogy Franciaországban terrorizálják a kommunistákat.
Az események majd júniusban vesznek új lendületet, Franciaország váratlanul gyors kapitulációjával…
(kép: russiainphoto.ru, Moszkva központjában 1940-ben)