A Pravda a bolsevik párt VKP(b) Központi Bizottságának lapja volt. A Pravdában közölt hivatalos és „félhivatalos” hangvételű cikkek elsőrangú forrását jelentik a korszak történetének.
Az alábbiakban a Pravda 1939 augusztusi cikkei alapján tekinthetünk be korszak viharos történéseibe. A második világháború kitörését megelőző utolsó békés hónap eseményeibe.
1939. augusztus 1-jén Moszkvában megnyílt a mezőgazdasági kiállítás. A Pravda terjedelmes cikkekben ismerteti a szovjet mezőgazdaság sikereit.
Augusztus 14-én jelent meg I. I. Minc (1896 – 1991) professzor nagy terjedelmű tanulmánya Az igazságos és igazságtalan háborúkról címmel. A szerző okfejtése szerint igazságos háborúnak tekinthető a védekező, felszabadító háború. Igazságos háborúnak tekintendő az is, melynek célja a kapitalista rabságban élő dolgozók felszabadítása. A Szovjetunió békés építő politikát folytat, de a bolsevikok nem pacifisták – hangsúlyozza I. I. Minc: „A pacifisták békeharcukban a tömegek forradalmasítását akarják feltartóztatni, meg akarják akadályozni a forradalmakat. A fasiszta államok aljas trockista-buharinista áruló kémei, gazdáik parancsának engedelmeskedve, a pacifista szólamokat arra használják fel, hogy meggyengítsék a fasiszta agresszió áldozatává vált népek ellenállását.”
Ha a fasiszta agresszorok háborúra kényszerítik a Szovjetuniót, az honvédő háború lesz. A Szovjetunió háborúja a fasizmus ellen az emberiség történetének legigazságosabb háborúja lesz. A Szovjetunió felszabadítja az elnyomott népeket a rabság alól, megmenti az emberiség kultúráját a fasiszta barbárság alól. Az igazságos háború lehet a támadó háború is: „Védekező háborút folytatni, egyáltalán nem azt jelenti, hogy a saját földünk határain álljunk. A védekezés legjobb formája – a határozott támadás, az ellenség teljes megsemmisítése a saját területén.” – olvasható a szövegben.
A szovjet nép a nagy hadvezér Sztálin elvtárs vezérlete alatt, a Vörös Hadsereg erejére és fejlett technikájára támaszkodva szétzúzza a fasizmust. Ahogy Lenin írta, a következő, eljövendő háború felszabadítja az egész emberiséget a háború alól – utal cikkében a Szovjetunió háborús készülődésére I. I. Minc.
A Pravdában tehát ekkor még határozottan antifasiszta jellegű írások jelentek meg, melyeket aggodalommal olvashattak Berlinben is. Néhány nap múlva ez megváltozik.
A Pravda ezekben az augusztusi napokban rendszeresen beszámolt a Lengyelország elleni német katonai készülődésekről is. Nyilvánvaló volt, hogy érik a háború.
Augusztus 19-én arról jelenik meg hír, hogy Neville Chamberlain brit miniszterelnök egy „új Münchent” készít elő: London konferenciát javasol Danzig német kézre való átadása céljából, s ami a legfontosabb – a Szovjetunió bevonása nélkül.
Augusztus 20-án a Pravda A szisztematikus vallásellenes propagandáért elnevezésű vezércikke a vallásellenes propaganda lanyhulását kifogásolja. A köznevelési népbiztosság nem folytat eléggé határozott propagandát a vallásosság ellen. Még az is előfordul – jegyzi meg felháborodottan a cikk – hogy vallásos elképzelésekkel a fejükben hagyják el a növendékek a szovjet iskolákat. A sajtó szintén túlságosan kevés teret szentel a vallásellenes propagandának – állapítja meg elmarasztalóan a lap vezércikke.
Ugyanitt (5. oldal) a Lengyelország ellen készülődő német katonai gépezetről olvashatunk újabb információkat. A közeledő háború jelei: 1) Németországban üldözni kezdték a lengyeleket; 2) német-szlovák katonai egyezményt kötöttek; 3) a lengyel sajtó német háborús készülődésekről ír.
Közben augusztus 19-én Berlinben német-szovjet kereskedelmi és hitelmegállapodást írtak alá. Erről a Pravda augusztus 21-én számol be. Az egyezmény szerint Németország 200 millió márka hitelt biztosít a Szovjetuniónak, amelyből a szovjetek ipari termékeket vásárolhatnak. A megállapodás a hozzá fűzött kommentár szerint „komoly lépés lehet nemcsak a gazdasági, de a politikai együttműködés javítása érdekében is a Szovjetunió és Németország között.”
S valóban! A másnapi (augusztus 22.) lapszám első oldalán közölt TASSZ-jelentés már a szovjet-német politikai kapcsolatok javulását ígéri. „A szovjet-német kereskedelmi és hitelegyezmény megkötése után felmerült a kérdés a Németország és a Szovjetunió közötti politikai kapcsolatok javításáról is. A Németország és a Szovjetunió kormányai között e kérdésben lezajlott eszmecsere megállapította, mindkét fél részéről fennáll a szándék, hogy enyhítsék a politikai kapcsolatokban fennálló feszültséget, elhárítsák a háborús veszélyt, és megnemtámadási egyezményt kössenek. Ezzel összefüggésben kerül sor a napokban a német külügyminiszter, gr. von Ribbentrop látogatására Moszkvába és a megfelelő tárgyalások lebonyolítására.”
Augusztus 23-án került sor Moszkvában a német-szovjet megnemtámadási egyezmény aláírására.
A Pravda augusztus 24-én címoldalon számolt be a nagy eseményről. Közölték a V. Molotov (a Népbiztosok Tanácsa elnöke, külügyi népbiztos) és J. Ribbentrop által aláírt megnemtámadási egyezmény szövegét (a Közép-Európát felosztó titkos protokoll persze homályban maradt) és egy képet, melyen Ribbentrop, Sztálin, Molotov látható.
A kommentár szerint az egyezmény a Szovjetunió békés politikájának sikere: „A Németország és Szovjetunió közötti ellenségeskedésnek vége. Az ideológiai és a politikai rendszerben fennálló különbségeknek nem kell, és nem is tudják megakadályozni a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokat. A Szovjetunió és Németország népeinek barátsága, melyet Németország és a Szovjetunió ellenségei kergettek zsákutcába, mostantól fogva megkapják a fejlődéshez és virágzáshoz szükséges feltételeket.”
Németország kritizálása tehát az ellenség ármánykodásának lett kinevezve, a fasiszta szó ezután jóidőre eltűnik a Pravda lapjairól. Egy hét maradt a második világháború kitöréséig.